Balogh Lídia: Anyák, apák és gyerekek az alkotmányban? „Gender-ügyek” az Alaptörvény 9. módosítási javaslata kapcsán

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt könyvbemutatójára.

A rendezvény programja:

Balázs István: A közigazgatás változásairól Magyarországon és Európában a rendszerváltástól napjainkig. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2020.
A kötetet bemutatja: Barta Attila, egyetemi adjunktus, DE ÁJK, Közigazgatási Jogi Tanszék

Fekete Balázs - Molnár András (szerk.): Iustitia emlékezik. Tanulmányok a jog és irodalom köréből. TK JTI, Budapest, 2020.
A kötetet bemutatja: Ződi Zsolt (tudományos munkatárs, TK JTI; tudományos főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem)

Pap András László: Rendészet és sokszínűség. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2020.
A kötetet bemutatja: (Kerezsi Klára, főtanácsos, tudományos tanácsadó, OKRI; egyetemi tanár, NKE Rendészettudományi Kar)

Hungler Sára: The Dual Nature of Employee Involvement. L’Harmattan, Paris-Budapest, 2020.
A kötetet bemutatja: Zaccaria Márton Leó (egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem)

Varju Márton: Member State interests and European Union law. Routledge, 2019
A kötetet bemutatja: Marie-Pierre Granger (egyetemi docens, CEU)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Hungler Sárának.

Az MTA TK Jogtudományi Intézete és Politikatudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt a Jakab András és Sebők Miklós által szerkesztett, „Empirikus jogi kutatások” című könyvet bemutató online eseményre.

Az esemény programja:

Köszöntőt mond: Gárdos-Orosz Fruzsina Igazgató (TK Jogtudományi Intézet).
Az esemény moderátora: Szente Zoltán Tudományos tanácsadó (TK Jogtudományi Intézet)
A kötetet bemutatja: Lévay Miklós (ELTE ÁJK) és Tóth István György (TÁRKI)

A rendezvény nyilvános, azon minden érdeklődőt sok szeretettel várunk.

A European Law Institute ELTE ÁJK-n működő magyar csoportja (ELI Hungarian hub) „The European Union and the COVID-19 Crisis” címmel angol nyelvű webináriumot szervez.

Az EEUStAID – Building of Central and Eastern European judicial capacities for the enforcement of EU State aid law projekt keretében 2019-2020 között 8 közép- és kelet-európai ország közel 30 bírájának EU állami támogatási jogi továbbképzéséről gondoskodtak külső partnerek segítségével a Jogtudományi Intézet munkatársai. A képzés az uniós állami támogatási jog általánosabb kérdései mellett a nemzeti bíróságok feladataira és kötelezettségeire vonatkozó joganyagot érintette. A képzési program lebonyolítása során létrehozott speciális jogi tudásanyag a most elindított weblapon válik hozzáférhetővé a nemzetközi és a hazai szakmai közönség számára.

A projektben a Jogtudományi Intézet munkatársai közül Papp Mónika, Szép Viktor és Varju Márton vett részt.

A projekt megvalósítását Varju Márton koordinálta. A képzési programot az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága finanszírozta.

Szakmai partnerünk a Lexcellence Európai Közösségi Jogi és Szabályozási Kft. volt.

Tavasszal hívta életre a Nemzetközi Jogi Intézet azt a különbizottságot, amelynek célja egy olyan nemzetközi szerződés vagy deklaráció kidolgozása, amely rögzíti világjárvány idején az államok közötti együttműködés legfontosabb elveit, s mintául szolgálhat az államok belső jogának harmonizálásához.

Ahogyan arról beszámoltunk, a dokumentum kidolgozására felállított, a világ számos országának nemzetközi köz- és magánjogászaiból álló, 15 tagú különbizottság tagjai között van Lamm Vanda akadémikus, aki most az index.hu-nak nyilatkozott a munkacsoport tevékenységéről. Ezen túl a Magyarországon kihirdetett rendkívüli jogrend egyes kérdéseit, valamint bizonyos kormányzati intézkedéseket, mint pl. az egészségügyi dolgozók vezényelhetőségének problémáját is érintette a beszélgetés.

Megjelent Hoffmann Tamás tanumánya 'The crime of genocide in its (nearly) infinite domestic variety' címmel a Routledge Kiadónál megjelenő The Concept of Genocide in International Criminal Law - Developments after Lemkin című kötetben.

Hoffmann Tamás fejezete a népirtás bűncselekményének belső jogi definícióit vizsgálja. Valamennyi állam büntetőjogi definíciót összevetve megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a népirtás elméletileg a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmény, "a bűncselekmények bűncselekménye", az államok nemzeti jogalkotásában mégis rendkívül jelentős különbségeket lehet felismerni.