Az EU Jog online negyedévente megjelenő tudományos szakfolyóirat, amely lektorált tanulmányokkal, jogesetelemzésekkel, döntvények ismertetésével és a fórum rovatában egyéb aktualitásokkal kívánja az Európai Unió joga iránt érdeklődő szakmai közösséget segíteni. A szakfolyóirat célja, hogy beszámoljon az Európai Unió aktuális jogalkotási fejleményeiről, továbbá bemutassa az EU jog alkalmazása során felmerülő joggyakorlati problémákat és lehetséges megoldásukat. A folyóirat rendszeres időközönként tudósít a magyar kezdeményezésű előzetes döntéshozatali eljárásokban született határozatokról, továbbá teret ad az Európai Unió Bírósága joggyakorlatát követő elemzéseknek, és nyomon követi a hazai bíróságok előtt felmerülő EU jog alkalmazásával összefüggő jogi problémákat.

Publikációs felhívás

Az EU jog online negyedévente megjelenő tudományos szakfolyóirat, amely lektorált tanulmányokkal, jogesetelemzésekkel, döntvények ismertetésével és a fórum rovatában egyéb aktualitásokkal kívánja segíteni az Európai Unió joga iránt érdeklődő szakmai közösséget. A szakfolyóirat célja, hogy beszámoljon az Európai Unió aktuális jogalkotási fejleményeiről, továbbá bemutassa az EU jog alkalmazása során felmerülő joggyakorlati problémákat és lehetséges megoldásukat. A folyóirat rendszeres időközönként tudósít a magyar kezdeményezésű előzetes döntéshozatali eljárásokban született határozatokról, továbbá teret ad az Európai Unió Bírósága joggyakorlatát követő elemzéseknek, és nyomon követi a hazai bíróságok előtt felmerülő EU jog alkalmazásával összefüggő jogi problémákat. A szerkesztőség várja a folyóirat tematikájába tartozó írásokat a tanulmány, a jogesetelemzés, a döntvény és a fórum rovatba.

Az írások beküldhetők az alábbi e-mail címre: eujogonline@wolterskluwer.com

Határidő: folyamatos

Az International Association of Constiutional Law szervezet TK Jogtudományi Intézet által életre hívott Constitutional Interpretation kutatócsoportja konferencia felhívást tett közzé "Proportionality principle in constitutional law - new challenges to a conventional judicial construction" címmel.

A felhívás részletes leírása a kutatócsoport honlapján érhető el.

A workshopra a World Congress of Constitutional Law keretében kerül sor 2022. december 5 - 9. között Johannesburgban.

Drawing on the works on comparative constitutional change and the Hungarian and Polish experiences from 1990, we argue that, even in illiberal constitutionalism, informal constitutional amendments agreed by the constituted powers lead to a legitimate and even desirable change to the constitutional system – from the perspective of the actual illiberal regime. It is proposed in this paper that this process is informed by illiberalism. More actors are involved in the formation of informal constitutional amendment as compared to the previous liberal era. The leading role of the political branch, as the engine of the informal change, increases, which also alters the role of constitutional courts. These courts are used, impliedly instructed or they just instinctively contribute to the preparation, making and justifying illiberal constitutional changes. The content of the result of this process detaches itself from the minimum standards of substantive constitutional democracy.

Felkért opponensek: Gárdos-Orosz Fruzsina (TK JTI); Somody Bernadette (ELTE ÁJK)

Speaker: Jakub Harašta, Masaryk University, Brno, Faculty of Law, Institute of Law and Technology

Artificial Intelligence and Machine Learning are concepts that influence and likely will influence the way we search for legal information. However, the way lawyers retrieve and consume information is rigged with assumptions on what is relevant and useful. Additionally, users might have preferences for their individual or group (judges, attorneys, students). How to present these data to users? How do we communicate these assumptions? Where do they come from? And is it necessary to be completely transparent?

Intézetünk tudományos munkatársa, Szentgáli-Tóth Boldizsár 2021. őszén két ízben is Lengyelországba utazott a Waclaw Felczak Alapítvány támogatásával kétoldalú kutatási együttműködések kialakítása céljából.

A TK Jogtudományi Intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) kutatási program keretében 2021 nyarán – hagyományteremtő jelleggel – meghirdette első, egyetemi hallgatóknak szóló, tudományos pályázatát, amelynek lezárását követően 2021. december 14-én került sor a díjátadóra. A beérkezett pályamunkákat a Jogtudományi Intézet kutatóiból álló bírálóbizottság bírálta el (Ambrus István, Kecskés Gábor, Rácz Lilla és Varju Márton). A díjátadót Mezei Kitti a MILAB jogi projekt vezető kutatója nyitotta meg és moderálta. A legkiválóbb pályamunkákért járó díjakat a köszöntőt követően Gárdos-Orosz Fruzsina, intézetünk igazgatója adta át. A díjátadót követően a helyezettek 15 perces előadás keretében ismertették pályamunkáikat, majd az esemény kötetlen beszélgetés formájában folytatódott a Jogtudományi Intézet épületében.

A pályázaton a III. helyezést Móczár Dóra (Szegedi Tudományegyetem) érte el „Mesterséges intelligencia és a büntetőjogi felelősségi kérdések, különös tekintettel az önvezető autókra” című művével. A pályamunkájában a mesterséges intelligencia büntetőjogi felelősségét vizsgálta az önvezető autókra különös tekintettel. A vizsgálódás fő irányvonala elsősorban annak a kérdésnek a boncolgatása, hogy egy mesterséges intelligencia képes-e bűncselekményt elkövetni, valamint milyen felelősségre vonási lehetőségek léteznek. Végkövetkeztetése szerint a jogtudomány jelenlegi állása szerint a mesterséges intelligenciának, tehát az önvezető járműveknek sem állapítható meg az önálló büntetőjogi felelőssége. Sem a bűncselekmény fogalmi elemei nem teljesülnek, sem pedig a tettességhez szükséges ismérvek. Az önvezető autót, tehát jelen dogmatikai környezet szerint és tudományos források szerint sem lehet önállóan felelősségre vonni.

A II. díjat Erős Orsolya (Széchenyi István Egyetem) nyerte el a mesterséges intelligencia kártérítési felelősségét elemző tanulmányával. A pályamű sorba veszi azokat tényezőket, amelyek a mesterséges intelligenciát alkalmazó termékek jogrendszerekbe illeszthetősége körüli vitákért felelnek. Ezt követően áttér azokra a nehézségekre, amelyek a konkrét, mesterséges intelligencia-specifikus jogalkotói válaszok megjelenéséig (vagy jogalkalmazói gyakorlat kialakulásáig) valószínűleg felmerülhetnek kártérítési jogi esetek kapcsán. A dolgozat fő hipotézise abban áll, hogy jelenleg hatályos magánjogi felelősségi rendszerünk alkalmas a mesterséges intelligencia gyártók és felhasználók felmerülő kárfelelősségi igényeinek méltányos kielégítésére.

Az első helyezés megosztottan Lugosi Vilmos (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) „Mire jó ma egy önvezető autó?” című tanulmányáért és Agócs Petra Márta (Szegedi Tudományegyetem) „Az önvezető autók által felvetett problémákra, különösképp a villamos-dilemmára adható lehetséges válaszok a magyar büntetőjog alapján” pályamunkájáért került odaítélésre.

Agócs Petra Márta tanulmánya arra a kérdésre keresi a választ, hogy kinek a cselekménye alapján állapítható meg büntetőjogi felelősség, illetve milyen információt kellene betáplálni a járműbe, ha többféle úton lehet elhárítani egy balesetet, és szinte biztos, hogy valakinek meg kell sérülnie az adott szituációban, mely teoretikus problémát legjobban a villamos-dilemma (trolley problem) szemléltet. Két fiktív jogeset segítségével keresek választ az elméleti kérdésre, a bűncselekmény fogalmi elemei mentén, lehetséges jogellenességet és bűnösséget kizáró okokat vizsgálva.

Lugosi Vilmos dolgozatában arra a következtetése jut, hogy ami a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek jogalanyiságának kérdésében nem új személyiség kategóriák létrehozásával lehet orvosolni a mostani egyensúlyhiányos helyzetet. Ezzel szemben a jogalkotó számára megfontolandó lenne a kockázat jelentős részét levenni a tulajdonos válláról, ugyanis jelenleg az objektív helytálláshoz konvergál a jármű üzembentartójának felelőssége. A büntetőjog a jelenlegi dogmatika szerint gyakorlatilag ignorálja az önvezető autók jelenséget és úgy tekinti, mintha az ember vezetné a járművet. Leszögezi, hogy az önvezető autók szabályozása során felvetődő jogi kérdéseket csupán hipotetikus esetben vizsgálja, azzal a feltevéssel, ha a technológia készen állna teljes mértékben a széles körű felhasználásra. Ez még ugyan nem következett be, ám rendkívül közeli a jelenség, így hamar aktuálissá válik a szabályozás adaptációja.

A díjazott pályaművek a Jogtudományi Intézet által szerkesztett MTA Law Working Paper AI and Law Series műhelytanulmányai között lesznek olvashatok: https://jog.tk.hu/mtalwp

A nyertes pályázóknak ezúton is gratulálunk színvonalas munkájukért!