Tartalom
Doktori viták, védések

Rottler Violetta: A hazai magánbiztonsági rendszer átfogó értékelése nemzetközi kitekintéssel - Riválisból nélkülözhetetlen együttműködő partner

Szaniszló Krisztián Gábor: A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás. A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon

Tussay Ákos: A History of the nomos empsychos Idea

Kiss Amarilla Márta: A tengeri hajózás biztonsága ellen elkövetett egyes cselekmények nemzetközi jogi kérdései

Call for papers

XXVII. Polgári Jogot Oktatók Országos Találkozója

In/Ex-clusivity of International Migration and Refugee Law: The Rights Holders’ Perspective

Business Law in the Wind of Change - 3rd EU Business Law Forum

Folyóiratok, working paperek és blogbejegyzések

MTA Law Working Papers (2022/3)

JTI Blog (2022/8)

JTI Blog (2022/7)

JTI Blog (2022/6)

JTI Blog (2022/5)

Friss könyvek

Kontextus által világosan: A Sólyom-bíróság antiformalista elemzése

Digitalizáció és büntetőjog

A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban

Magyarázat a compliance jogszabályairól – I. Általános és büntetőjogi compliance

Konferenciák, workshopok, könyvbemutatók, előadások

Global Conference on Parliamentary Studies

Bibó Jog- és Politikatudományi Szemle: tematikus különszám bemutatója

Deliberatív alkotmányozás és helyi részvételi gyakorlatok Lengyelországban és Magyarországon

Emlékkonferencia Irínyi József születésének kétszázadik évfordulója alkalmából

Book launch: Populism and Antitrust

Jogászi attitüdváltozások 1918-1923

Double book launch: Lendület-HPOPs Research Group

Rikke Frank Jørgensen: AI and the public sector in Denmark

Begrenzte Grundrechtskontrolle

Doktori viták, védések
Rottler Violetta: A hazai magánbiztonsági rendszer átfogó értékelése nemzetközi kitekintéssel - Riválisból nélkülözhetetlen együttműködő partner

Témavezető: Christián László egyetemi docens

Név: Rottler Violetta
Időpont: 2022-05-13 14:00
Helyszín: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet, Dékáni Tanácsterem
Szaniszló Krisztián Gábor: A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás. A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon

Témavezető: Csink Lóránt egyetemi tanár

Név: Szaniszló Krisztián Gábor
Időpont: 2022-06-22 14:00
Helyszín: PPKE JÁK Dékáni Tanácsterem (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. em.)
Tussay Ákos: A History of the nomos empsychos Idea

Témavezetők: Könczöl Miklós egyetemi docens – Tattay Szilárd egyetemi docens

Név: Tussay Ákos
Időpont: 2022-05-09 14:30
Helyszín: PPKE JÁK Dékáni Tanácsterem (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. em.)
Kiss Amarilla Márta: A tengeri hajózás biztonsága ellen elkövetett egyes cselekmények nemzetközi jogi kérdései

Témavezető: Ádány Tamás egyetemi docens

Név: Kiss Amarilla Márta
Időpont: 2022-05-12 10:00
Helyszín: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet, Dékáni Tanácsterem
Call for papers
XXVII. Polgári Jogot Oktatók Országos Találkozója
Minden kedves érdeklődőt tisztelettel meghívunk a Miskolci Egyetem Polgári és Kereskedelmi Jogi Intézeti Tanszékei, a Modern Magyar Polgári Jogi és Európai Magánjogi Kutató Központ, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának Civilisztikai Tudományi Munkabizottsága, valamint a Novotni Alapítvány által Eörsi Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő XXVII. Polgári Jogot Oktatók Országos Találkozójával egybekötött tudományos konferenciára. A konferencia időpontja: 2022. június 10. A regisztrációs felület linkje: https://forms.gle/asgtKTfD5T5oxTvE8
Határidő: 2022-04-30
In/Ex-clusivity of International Migration and Refugee Law: The Rights Holders’ Perspective
The Interest Group (IG) on Migration and Refugee Law (MigRefLaw) of the European Society of International Law (ESIL), in partnership with the Human Rights Research League, is organising a workshopon31 August 2022 (Wednesday) inUtrecht (The Netherlands), as a side eventof this year’s ESIL Annual Conference. This year’s theme of the ESIL Annual Conference concerns the "In/Ex-clusivity of International Law”, which will be addressed by the IG MigRefLaw workshop from the perspective of the rights’ holders, within the framework of international migration and refugee law. The IG pre-conference workshop will look at the triggers for inclusion and exclusion in the legal framework governing (forced and voluntary) human mobility, as well as international protection, with the aim to outline how dialectic tensions underpinning this legal framework shapes individual access to and enjoyment of rights. Whom does international law protect and through which legal framing of the subject of the protection? Is a right-based approach to protect non-nationals always the answer?
Határidő: 2022-04-30
Business Law in the Wind of Change - 3rd EU Business Law Forum

The Centre for European Studies (CES) of Faculty of Law and Political Sciences of the Széchenyi István University in cooperation with the Green and Sustainable Economy & Law Project (GrEcoL) announces the call for papers for “Business Law in the Wind of Change – 3rd EU Business Law Forum.” The main aim of the virtual conference is to discover the transforming global environment for trade, particularly the impacts of the COVID-19 pandemic, the current threat of war and other recent challenges the EU business law is facing. The Organising Committee invites both junior and senior scholars – including PhD students – to participate in the call for papers of the conference. Paper proposals should be prepared for anonymous review, must not exceed 300 words and should be submitted in DOC or PDF document to the Organising Committee at ces@sze.hu, please add “Business Law Forum 2022” to the subject. The deadline of submission is 2nd May 2022. In addition to the abstract, a separate document should be enclosed with information on the name, affiliation, contact details of the author. Applicants may use the enclosed template, or any other form with the same content. Proposals will be selected on the basis of the submitted abstracts and successful applicants will be informed not later than 15th May 2022. The draft papers (and/or PPT presentations) should be sent to the Organising Committee until 1st June 2022. No conference fee is applied. The conference papers will be published in the online series of ‘EU Business Law Working Papers’. Selected papers will be included in an edited and thematic volume.

Határidő: 2022-05-02
Folyóiratok, working paperek és blogbejegyzések
MTA Law Working Papers (2022/3)
Grad-Gyenge Anikó: Alapjogi kérdések a DSM-irányelv 17. cikkében: a szerzőnek a mű lehívásra hozzáférhetővé tételhez szükséges joga korlátozásának arányossága
JTI Blog (2022/8)
Karácsony Lili: Primary election in the shadow of the pandemic
JTI Blog (2022/7)
Juhász Gergely: A parlamentek a pandémia időszakában: különböző működési modellek
JTI Blog (2022/6)
Földi András - Hamza Gábor: Észrevételek a civilis possessio fogalmához a római jogban
JTI Blog (2022/5)
Karácsony Lili: Különleges jogrend vagy kivételes hatalom? - A veszélyhelyzet és a jogállamiság
Friss könyvek
Kontextus által világosan: A Sólyom-bíróság antiformalista elemzése
Szerző: Győrfi Tamás - Kazai Viktor Zoltán - Orbán Endre
Digitalizáció és büntetőjog
Ambrus István Digitalizáció és büntetőjog című kötetében a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja. A büntetőjog általános része körében olyan alapvető dogmatikai intézmények újragondolását végezte el, mint a bűncselekmény fogalma, az elkövetési tárgy, a (kvázi) nyitott törvényi tényállás, az előkészület, az alkalmatlan kísérlet, a kötelező szankciók, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele. A különös rész körében a szerző kimunkálja az ún. szoros és tágabb értelmű digitális bűncselekmények kategóriáit. Előbbi alatt például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel vagy az adatokkal kapcsolatos deliktumok érthetőek, utóbbi körben pedig olyan bűncselekmények szerepelnek, mint például a gyermekpornográfia, a pénzmosás, vagy a zaklatás. Ezt követi a digitalizáció legújabb eredményeinek büntetőjogi megítélését bemutató fejezet. Elsőként a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek kérdésköre igényelt áttekintést. Majd az új típusú közlekedési eszközök (például elektronikus roller, segway), illetve a szexuális önrendelkezés elleni támadások mikénti értékelését vizsgálja a szerző. A kötet két exkurzussal zárul: az elsőt az utóbbi évet alapjaiban meghatározó COVID-19 koronavírus-járványnak, a másodikat egy a digitalizáció miatt is jelentős változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörének szenteli.
Szerző: Ambrus István
A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban
A kiberbűnözés olyan dinamikusan változó terület, amely mind a büntetőjogi szabályozást, mind a jogalkalmazást kihívások elé állítja. A könyv az informatikai bűncselekmények mindannyiunkat érintő aktuális kérdéseivel foglalkozik, mint például a hacker- vagy DDoS-támadások, a számítógépes vírusok, az adathalászat. Az online tér vonzó környezetté vált az elkövetők számára: egyaránt színtere lett a hagyományos és az új típusú bűncselekményeknek. A titkosítást és anonimitást biztosító technológiák használata alkalmas a személyazonosság hatékony elrejtésére. A gyanútlan felhasználók sokszor nincsenek tisztában az online jelenléttel járó veszélyekkel, ezért könnyedén válnak csalások, zsarolások és bankkártya-visszaélések áldozataivá. Napjainkra a kiberbűnözés profitorientált, szolgáltatásalapú üzleti modellé nőtte ki magát, amelynek motorját a darknet fórumok képezik. Az olvasó betekintést kap a kriptovalutákkal és az okoseszközökkel elkövethető bűncselekmények körébe. A fenti kérdések vizsgálata során a büntető anyagi és eljárásjogi szabályozás is megvilágításra kerül.
Szerző: Mezei Kitti
Magyarázat a compliance jogszabályairól – I. Általános és büntetőjogi compliance
A compliance jogszabályi környezetének teljességre törekvő, magyarázatszerű feldolgozására számos nemzetközi – így elsősorban angolszász és német – példa akad, hazánkban erre ugyanakkor elsőként vállalkozik jelen könyvsorozat. Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak) valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (például adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. A megfelelés, a szabályoknak betű szerint megfelelő („compliant”) működés újabban már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az úgynevezett compliance-kultúra. Jelen, háromkötetes sorozat első része átfogóan foglalkozik a compliance kialakulásának és fejlődésének kérdéseivel, a kapcsolódó egyesült államokbeli, angol, illetve német gyakorlat és szakirodalom tükrében. A büntetőjog vonatkozó alapelvei kapcsán részletesen kitér a törvényesség és a kétszeres értékelés tilalma princípiumaira. Ezt követően részletesen elemzi azokat a büntetőjog általános részi problémákat, amelyek a compliance szempontjából jelentőséghez juthatnak. A különös rész körében bemutatja az olyan, compliance-érzékeny bűncselekményeket, mint amilyen például a sikkasztás, a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a költségvetési csalás, a csődbűncselekmény, bennfentes kereskedelem, információs rendszer elleni bűncselekmények, és így tovább. Foglalkozik továbbá a jogi személy büntetőjogi felelősségével, a kapcsolódó szabálysértési jogi szabályozással, valamint a 2020-2021. évi pandémia miatt életbe léptetett veszélyhelyzeti rendelkezésekkel.
Szerző: Ambrus István – Mezei Kitti – Molnár Erzsébet
Konferenciák, workshopok, könyvbemutatók, előadások
Global Conference on Parliamentary Studies
Helyszín: Hybrid
Bibó Jog- és Politikatudományi Szemle: tematikus különszám bemutatója

13.30-13.40: Megnyitó (Szentgáli-Tóth Boldizsár)
13.40-13.45: A lapszám bemutatása (Oross Dániel) Moderátor: Kovács-Szitkai Eszter
13.50--14.15: Részvétel és deliberáció, kerekasztal beszélgetés a szerzőkkel Gosztonyi Márton: Ez nem a részvétel kora - A Budapest VIII. kerületi részvételi költségvetés története 2020-ban
Németh Márton: Új utak a részvételi demokráciában? A közösségi gyűlés első hazai kísérlete egy német példa tükrében - A Budapesti Közösségi Gyűlés és a Bürgerrat Demokratie összehasonlító elemzése
László Tamás: Bölcs laikusok döntéshozói szerepben? Közösségi gyűlés Budapesten és a nyugati országokban tanulmányairól
Moderátor: Oross Dániel

14.20-14.40: Előválasztás, kerekasztal beszélgetés a szerzőkkel
Szikinger István: A többpárti előválasztások mint demokratikus innovációk Magyarország és Olaszország példáin keresztül
Kiss Alexandra: Az előválasztás mint demokratikus innováció? Politikai részvétel a jelöltállításon keresztül című tanulmányáról
Moderátor: Szentgáli-Tóth Boldizsár

14.45-15.10: Népszavazás és konzultáció, kerekasztal beszélgetés a szerzőkkel
Bernáth Borbála: A plebiszcitárius népszavazás és a nemzeti konzultáció kapcsolata Magyarországon
Gáspár Kristóf: Demokratikus innovációs eszközök-e a társadalmi konzultációk? És ha igen, miért nem? A magyar és a belga példa
Pintér Melinda: A konzultáció, mint a deliberáció egyik formája? - A konzultáció három arca Ausztria, Magyarország és Észtország példáján című tanulmányáról
Moderátor: Oross Dániel

15.10-15.30: Hozzászólások és vita
15.30: Zárszó (Oross Dániel és Szentgáli-Tóth Boldizsár)

Időpont: 2022-05-26 13:30
Helyszín: Hibrid
Deliberatív alkotmányozás és helyi részvételi gyakorlatok Lengyelországban és Magyarországon

10.00: Megnyitó (Pap András László, Osztályvezető, Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Osztály)
10.10-10.30: A Deliberatív alkotmányozás Cost Action program bemutatása (Oross Dániel Kovács-Szitkay Eszter)
10.30 -11.30: Kerekasztal beszélgetés: a deliberáció magyarországi és lengyelországi tapasztalatai Eszter Kovács-Szitkay (TK JTI) Dániel Oross (TK PTI) Agnieszka Kampka (Warsaw University of Life Sciences, Institute of Sociological Sciences and Pedagogy) Karol Poplawski (Polish Academy of Sciences, Institute for Legal Studies)
11.30 – 12.00: Kérdések és válaszok
12.00: Záró gondolatok Moderátor: Szentgáli-Tóth Boldozsár

Időpont: 2022-05-26 10:00
Helyszín: Hibrid
Emlékkonferencia Irínyi József születésének kétszázadik évfordulója alkalmából

9.00-9.10: Megnyitó (Gárdosz-Orosz Fruzsina, a Jogtudományi Intézet igazgatója)

Első panel, moderátor: Schweitzer Gábor
9.10-9.30: Gángó Gábor: Reformkori útirajzok, különös tekintettel Irínyi József nyugat-európai utazásaira
9.30-9.50: Hermann Róbert: Irínyi József és a 12 pont megszületése
9.50-10.10: Schwarzwölder Ádám: A 12 pont és az "elérhető" '48. – A 12 pont követelései az 1867-es kiegyezés után
10.10-10.30: Nagy Noémi: Irínyi József és a nemzetiségi kérdés
10.30-10.50: Lehotay Veronika: Irínyi József és a vallásszabadság
10.50-11.15: vita, hozzászólások
11.15-11.45: Kávészünet

Második panel, moderátor: Szentgáli-Tóth Boldizsár
11.45-12.05: Szentgáli-Tóth Boldizsár: Irínyi József mint a Tamás Bátyja Kunyhója első magyarnyelvű fordításának készítője
12.05-12.25: Gosztonyi Gergely: Irínyi József és a sajtószabadság
12.25-12.45: Schweitzer Gábor: Irínyi József nézetei az Országgyűlés rendezéséről
12.45-13.05: Nagy Péter: a kortársak és az utókor Irínyi Józsefről
13.05-13.30: vita, hozzászólások
13.30: A konferencia zárása (Schweitzer Gábor és Szentgáli-Tóth Boldizsár)

Időpont: 2022-05-29 09:00
Helyszín: Hibrid
Book launch: Populism and Antitrust

Abstract: The rule of populist governments is challenging the foundations of competition law in unprecedented ways. In this comprehensive work, Maciej Bernatt analyses these challenges and describes how populist governments have influenced national and regional (EU) competition law systems. Using empirical findings from Poland and Hungary, Bernatt proposes a new theoretical framework that will allow the illiberal influence of populism on competition law systems to be better measured and understood.

Maciej Bernatt is an Associate Professor of Law at the University of Warsaw School of Management. He is the director of the Centre of Antitrust and Regulatory Studies (CARS) and a head of the Department of European Economic Law. He is also the Editor-in-Chief of the Yearbook of Antitrust and Regulatory Studies and the director of ASCOLA Central Europe Chapter,

The book will be introduced by Tamás Gerőcs, Institute for World Economics; Mónika Papp, Institute for Legal Studies and ELTE Faculty of Law; Csongor István Nagy, Institute for Legal Studies and University of Szeged, Faculty of Law

Időpont: 2022-05-05 14:00
Helyszín: Hibrid
Jogászi attitüdváltozások 1918-1923
A jogásztársadalom szemernyit sem különbözött a magyar társadalomtól - épp oly megosztott, zsombékos volt, mint a nagy egész. Ezt a hivatásrendi közösséget is drasztikusan érintette a trianoni békeszerződés, illetve az azt megelőző zűrzavar valamennyi következménye. A polarizáció új tengelyei is megjelentek, hiszen számos jogász exponálta magát mind az őszirózsás forradalom, mind a proletárdiktatúra idején, de ugyanilyen kettősség jellemezte a Magyarországra menekült és korábban itt élő jogászok egymáshoz való viszonyát, s előtérbe került - ismét - a generációs kérdés is. Ezek kapcsán részben levéltári, részben kortárs források alapján lehet vizsgálni nemcsak a jogászi hivatásrendek egymással folytatott kommunikációján keresztül, hanem a keletkeztetett iratok, valamint a jogkereső polgárok iratai alapján is. Hogy ebből mennyire lehet messzemenő következtetéseket levonni, még kérdéses, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy ez az időszak egybeesik az ország addigi legnagyobb tulajdonviszonyt érintő intézkedéseinek végrehajtásával, a társadalom átrétegződésével és új, évtizedekig meghatározó politikai erők felbukkanásával.
Időpont: 2022-05-05 10:00
Helyszín: Hibrid
Double book launch: Lendület-HPOPs Research Group

Viktor Szép: The framework for collective decision-making in EU foreign policy: the case of the sanctions imposed against Russia (Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Politikatudományi Intézet 2021)

The book will be introduced by Peter Van Elsuwege, University of Ghent.

Marton Varju: Member State interests and European Union law: revisiting the foundations of Member State obligations (Abingdon: Routledge 2021)

The book will be introduced by Marie-Pierre Granger, Central European University.

Időpont: 2022-04-28 10:00
Helyszín: Hibrid
Rikke Frank Jørgensen: AI and the public sector in Denmark
In Denmark, the public administration relies heavily on the processing of vast quantities of data about the individual and increasingly uses AI models to identify specific areas of intervention, such as fraud or vulnerability, as part of its decision-making processes. The logic of data analytics and predictions go well in hand with digitalisation policies focused on public sector efficiency but risk undermining citizens right to transparency, privacy, and non-discrimination. Moreover, it shifts the power balance between citizens and public authorities by making citizens ever more transparent, and the decision-making processes still more difficult to challenge. In the talk, I will present findings from a recent study on automated decision-making in the public sector in Denmark. I will address questions such as: In which ways are citizens right to privacy, non-discrimination, and transparency challenged by automated decision-making? What would a rights-based approach to automation within the public sector entail? and do we need new regulation to ensure that citizens agency and trust are sustained in the digital welfare state?
Időpont: 2022-04-28 10:00
Helyszín: Online
Begrenzte Grundrechtskontrolle
Verfassungsgerichte und internationale Gerichte unterziehen die Akte staatlicher Organe bzw. die Akte von Mitgliedstaaten oft nicht einer strikten, sondern nur einer begrenzten Kontrolle – der demokratisch legitimierte Gesetzgeber habe eine ‚Einschätzungs- und Gestaltungsprärogative‘, das Verfassungsgericht sei gegenüber den Fachgerichten 'keine Superrevisionsinstanz', die mitgliedstaatlichen Stellen hätten gegenüber dem Europäischen Gerichtshof für Menschenrechte in Straßburg einen ‚margin of appreciation‘. Die theoretische Rechtfertigung einer derart ‚begrenzten Kontrolle‘ ist ebenso unklar geblieben wie viele Fragen ihrer praktischen Anwendung. Das Phänomen der begrenzte Grundrechtskontrolle soll näher untersucht werden, dabei werden auch die typischen Gründe für die Begrenzung der Kontrolle in den Blick genommen werden.
Időpont: 2022-04-27 18:00
Helyszín: Andrássy Egyetem