Folyamatosan  változó  világunkban  az  elméleti  gondolkodás  tudja  megteremteni  az  állandóságot.  Az elmélet az, amely képessé tesz minket arra, hogy átlássunk a hétköznapok történésein, konfliktusain, a múltat  összekapcsoljuk  a  jelennel  és  így  gondolkodni  tudjunk  a  jövőről.  Úgy  tűnik,  a  jog  és  a  politika világában véget ért „a történelem vége”, és az új fejlemények megértéséhez nélkülözhetetlen a jog-és politikaelméleti tudás. Gondoljunk csak például a jogállamiság vagy a szuverenitás fogalmának előtérbe kerülésére,  vagy  a  demokrácia  variánsaival  és  a  liberalizmushoz  való  viszonyával  kapcsolatos  viták felerősödésére a tudomány világában és azon kívül. Úgy tűnik, hogy „az elmélet” újra relevánssá válik és az ezzel kapcsolatos viták gyakran kilépnek a tudományos közeg keretei közül.

Az    ELTE    Állam-és    Jogtudományi    Karának    Jog-és    Társadalomelméleti    Tanszéke, valamint Politikatudományi Intézete konferenciát szervez 2024 nyarán, melynek célja, hogy fórumot biztosítson a hazai  tudományos  közösség  számára  az  elméleti  kérdések  tudományos  igényű  megvitatására  és  a szakmai diskurzus fejlesztésére. E konferenciára várjuk a jelentkezéseket minden olyan hazai műhelyből, melytág  értelemben  vett jog-vagy  politikaelméleti  kérdésekkel  foglalkozik. A  konferencia  nyitott  a különböző elméleti és módszertani tradíciók és irányzatok képviselői számára.

A konferenciára szekciótervekkel és egyéni előadásokkal lehet jelentkezni. Az első körben a szekciótervek benyújtását kérjük, majd a második körben –miután kialakul a konferencia végleges szekcióbeosztása–, lehet az egyes szekciókba egyéni előadásokkal jelentkezni.

Szekciótervnek  egy  maximum  400  szavas  leírást  kérünk  az  adott  szekció  témájáról  és  annak  kortárs relevanciájáról, továbbá kérjük, hogy jelöljék meg a szekció potenciális résztvevőit. Az egyes résztvevők a  második  körben  nyújthatják  majd  be  az  egyéni  előadások  absztraktjait,  melyek  terjedelme  szintén maximum 400 szó. Várjuk doktoranduszok és graduális képzésen tanuló diákok jelentkezését is.

A konferencia időpontja: 2024. június 14.

A konferencia helyszíne: ELTE Állam-és Jogtudományi Kar, Budapest, 1053, Egyetem tér 1-3.

Szekciótervek leadásának határideje: 2024. február 16.

Konferencia szekcióbeosztásának véglegesítése és a jelentkezők értesítése: 2024. március 1.

Egyéni előadások absztraktjának leadási határideje: 2024. április 2.

Döntés és értesítés az egyéni jelentkezésekről: 2024. április 15.

A konferencia programjának véglegesítése: 2024. május 2.

A szekcióterveket és az előadások absztraktjait erre az e-mail-címre várjuk: elmeletikonferencia@ajk.elte.hu

Senses of Law

Law is heard, seen, experienced, felt, and understood in many ways. This year’s theme invites submissions on legal senses, sensibilities, and sensations. What satisfies “the sense of justice”? What makes for a legal sensation? How does law depend on, appeal to, or defy common sense(s)? What are the different sensibilities that law creates, cultivates, challenges, and ignores? How do the meanings that law takes for granted, or brings into being, fall differently on different ears?

Amsterdam Law School, University of Amsterdam, July 17-19, 2024 “Legal Professionals in a Digitalising World”

The overarching theme of ILEC 2024 will focus on legal professionals in a digitalising world. Digitalisation within the justice sector has primarily consisted of the use of relatively simple assisting technologies, such as automated case management, digital filing, and search engines. More recently, more complex applications have been deployed by law firms, courts, and law enforcement agencies, such as the use of expert systems, predictive analytics, machine learning, and natural language processing technologies. Also, the market for legal self-help apps has been growing rapidly. In addition, several jurisdictions are now experimenting with online courts, whose primary function is to adjudicate high-volume, low-value claims.

ILEC 2024 aims to contribute to the scholarly, professional, and public debate on the use of new technologies within the justice sector and on the regulatory responses so far, both in Europe and abroad, from the perspective of legal ethics and the rule of law.

By means of keynote lectures, roundtable sessions, and a special stream on the topic of Digitalisation, Innovation and Access to Justice, several fundamental themes and questions will be addressed.

Az esemény moderátora: Király Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA Állam-és Jogtudományi Bizottsága Európai Jogi Albizottsága elnöke

A kötetet bemutatja:

            Gyeney Laura egyetemi docens, PPKE JÁK Európajogi Tanszék

            Somssich Réka egyetemi tanár, ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék

            Tóth Tihamér bíró, Európai Unió Bírósága, Törvényszék, egyetemi tanár, PPKE JÁK (online)

A kötetről: A Magyarázat az Európai Unió jogáról c. kiadvány az ötödik, átdolgozott kiadása a szerzők által írt Az Európai Unió joga című könyvnek. A terjedelmes mű, első kiadása (2001) óta az Uniós jog – intézmény- és jogrendszer, a belső piac joga és a versenyjog – meghatározó referencia kötetévé vált, amelyet joghallgatók, gyakorló jogászok és a jogtudomány művelői egyaránt haszonnal forgattak. A jelen kiadás, a Magyarázat az Európai Unió jogáról némileg más formában, immár jogszabálymagyarázatként, de a régi tartalmi megközelítéssel – jogszabályszövegek, esetjog, szakirodalom – jelenik meg, amellett, hogy az új fejleményekre is reflektál, a magyar vonatkozások széles skáláját nyújtja.

A Magyarázat alapos és könnyen érthető betekintést nyújt az Európai Unió jogrendszerébe. A Magyarázat részletesen bemutatja az Európai Unió fejlődését, az európai integráció történetét, és az Európai Unió intézményeit, amelyek a döntéshozatal folyamatában kulcsszerepet játszanak. A magyarázat átfogóan tárgyalja az uniós jogforrásokat, a jogalkotási folyamatokat, az uniós jog közvetlen hatályát, az uniós jog elsőbbségének elvét, a kötelezettségszegési eljárást, az előzetes döntéshozatali eljárást és az uniós jogi aktusok bírósági felülvizsgálatát, valamint az uniós polgárság fogalmát és jogait. A Magyarázat utolsó fejezetei a belső piac jogát és az EU versenypolitikáját és versenyjogát ismertetik.

"A közgyűjteményben őrzött kulturális javak visszaadása több úton mehet végbe a magyar jogszabályok szerint. A restitúciós eljárás funkciója szerint olyan vagyontárgyak birtokának rendezését célozza, amelyeket az állam ugyan közgyűjteményeiben leltározott, de mai fogalmaink szerint valójában sosem kerültek jogszerű állami tulajdonba. A kulturális és jelentős vagyoni értékük mellett ezek a tárgyak magukon hordozzák a megelőző század történelmi eseményeinek bélyegét. A másik út a tárgyak “hazatalálásához” a polgári peren keresztül történő visszakövetelés. Ez az út azonban egy nehezen járható, amelynek több oka van. Egyrészt a magyar magánjogi szabályok nem szentelnek megkülönböztetett figyelmet a kulturális javak speciális csoportjának, így az ezen eljárások során általában felmerülő bizonyítási nehézségek az eredeti tulajdonost terhelik. Másrészt, az előző évtizedekben erős tendencia, hogy a háttérben fekvő közjogi szabályokat a törvényhozó úgy alakítja, hogy azok befolyást gyakorolnak az eljárások kimenetelére.

A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a magyar jogrendszer közgyűjteményben őrzött, vitatott tulajdonú javak visszaadására szolgáló szabályairól és azok gyakorlati működéséről. Kiemelt figyelmet fordítunk a restitúciós eljárás szabályainak bemutatására, annál is inkább, mivel azok az elmúlt évtizedben koncepcionális változáson mentek keresztül. Az eljárási szabályok különböző időállapotainak bemutatása és összehasonlítása mellett a törvényjavaslatok indokolását is vizsgálva megkíséreljük feltárni a változás mögött húzódó jogalkotási koncepciót. A vonatkozó bírósági és alkotmánybírósági gyakorlattal összefüggésben részletesen vizsgáljuk az államot illető közjogi és magánjogi jogosítványok összemosódásának problémáját."

Szerzők: Verebélyi Viktória, Vadász Vanda

Opponensek: Erdős Csaba egyetemi oktató (SZE, NKE), Balázs István (TK JTI)

A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottsága Bűnügyi Tudományok Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a jogi kari centenárium keretében a Identitáslopások – Online csalások című tudományos ülésre.

Az ülés időpontja: 2024. ÁPRILIS 25. (csütörtök) 17.00 óra

Az ülés helye: PAB Székház (Pécs, Jurisics M. u. 44.)

Az ülés programja:

A büntető jogász főelőadó és témája: Tóth Dávid a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék adjunktusa.

Az identitáslopások kriminológiai sajátosságai

A társelőadó és témája:

Máté István Zsolt igazságügyi informatikai szakértő, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szaktekintélye (SME).

Identitáshordozók megszerzése és kihasználása a kibertérben – a bűnügyi informatika nézőpontjából

Felkért hozzászóló: Gaál Gyula rendőrségi főtanácsos, a Rendőrség Tudományos Tanácsa alelnöke.

Egyéb hozzászólások, vita, majd azok zárása.

A téma interdiszciplináris jellegére tekintettel várjuk az összes tudományág (egyetemi kar) oktatóit/ tudományos kutatóit, az érdeklődő jogalkalmazókat.

On-line módon (nem személyes megjelenéssel) zoom linken keresztül lehet majd csatlakozni a programhoz. (Az első 100 fő bekapcsolódása lehetséges technikailag.) A pontos https adatokat az esemény előtt küldeni fogjuk.