Tartalom
Doktori viták, védések

Köböl-Benda Vivien: Az egészséges környezethez való jog nemzetközi megjelenése

Kálmán János: A pénzügyi közvetítőrendszer makroprudenciális igazgatásának közigazgatási jogi alapjai

Kanyuk Petra: A házasság büntetőjogi védelmének színeváltozásai, különös tekintettel a kapcsolati erőszak és a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményeire

Leen Artin Anton Bakerjian: Corporate Sustainability and Responsible Business Conduct

Call for papers

Konferenciafelhívás: Az ember és közösségei a legújabb technológiák között

Call for Papers for the Workshop on Constitutional Interpretation in Emergencies in Europe

From Protection to Coercion: the Limits of Positive Obligations in Human Rights Law

CREAN: Children's Rights Research PhD Symposium

Parlamentek Európában

Parliaments of Europe - Europe of parliaments?

Digitalizáció a közigazgatásban: Lehetőségek és kihívások

Folyóiratok, working paperek és blogbejegyzések

JTI Blog (2024/5)

Konferenciák, workshopok, könyvbemutatók, előadások

Internet Fragmentation and Censorship - Are we heading to Splinternet and Cyber Sovereignty?

Honnan indultunk, és hol tartunk ma? - 10 éves a Ptk

Crises and Development – The Impact of Multiple Crises on the Evolution of EU Law

Workshop: A nemzetiség és etnicitás jogi operacionalizálása

Műhelyvita - „A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át” - Kiadatlan források Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről

Hazai és külföldi álláshirdetések, ösztöndíjak

Call for Applications for the re:constitution Fellowships for 2024/2025

További hírek

European Summer School of Criminology

A Jogtudományi Intézet 2023. évi Életműdíjának átadása

Búcsúzunk Péteri Zoltántól, a Jogtudományi Intézet tudományos tanácsadójától

Doktori viták, védések
Köböl-Benda Vivien: Az egészséges környezethez való jog nemzetközi megjelenése

Témavezető: Bándi Gyula egyetemi tanár PPKE JÁK 

Név: Köböl-Benda Vivien
Időpont: 2024-03-25 10:00
Helyszín: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet, Dékáni Tanácsterem
Kálmán János: A pénzügyi közvetítőrendszer makroprudenciális igazgatásának közigazgatási jogi alapjai
Név: Kálmán János
Időpont: 2024-04-04 10:30
Helyszín: Menedzsment Campus, MC123 (9026 Győr, Egyetem tér 1.)
Kanyuk Petra: A házasság büntetőjogi védelmének színeváltozásai, különös tekintettel a kapcsolati erőszak és a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményeire
Név: Kanyuk Petra
Időpont: 2024-04-05 11:00
Helyszín: DE ÁJK C/II. számú terem 4028 Debrecen, Kassai út 26.
Leen Artin Anton Bakerjian: Corporate Sustainability and Responsible Business Conduct
Név: Leen Artin Anton Bakerjian
Időpont: 2024-03-21 13:00
Helyszín: DE ÁJK C/14. számú terem (kari tanácsterem), 4028 Debrecen, Kassai út 26.
Call for papers
Konferenciafelhívás: Az ember és közösségei a legújabb technológiák között

Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete 2024 tavaszán ismét megrendezi éves konferenciáját a technológiai fejlődésnek az egyénre, a társadalomra, az államra és a jogra gyakorolt hatásával összefüggő témák megvitatására. 

2020-ban és 2021-ben két „felforgató technológia”, a mesterséges intelligencia és az internetes platformok voltak konferenciáink terítékén, majd 2022-ben konkrét technológia meghatározása nélkül egy kulcsfontosságú hatásterületet, a demokráciát választottuk fókuszpontnak. 2023-ban szintén nem szűkítettük az esemény témakörét meghatározott technológiára, hanem azt jártuk körbe, hogy az új technológiák használata milyen következményekkel jár az egyének személyiségére, társadalmi státuszára, jogaira. 

Az idei konferencián a tavalyi témát folytatva újból az „embert”, az emberi személyiség és a legújabb technológiák kapcsolatát állítjuk vizsgálódásunk középpontjába, ezúttal külön hangsúlyozva az emberi közösségekre gyakorolt hatások jelentőségét is. Meggyőződésünk, hogy az előttünk álló időszak digitális világának alakításához a tudománynak továbbra is az ember és a technológia viszonyának mélyebb megértésével kell hozzájárulnia.  

Az információs technológiák rohamos fejlődésével rendelkezésünkre álló digitális eszközök és megoldások, mesterséges intelligenciák széles körű elterjedése egyre fokozódó mértékben fejti ki hatását emberi mivoltunkra, személyes körülményeinkre és közösségeink működésére. Az egyént érintő folyamatok vizsgálatának megtartásával idén olyan prezentációkat is várunk, amelyek a technológiáknak a különböző emberi közösségekre gyakorolt befolyását elemzik. Ezek a közösségek lehetnek családok, baráti és szakmai társaságok, iskolai osztályközösségek, munkahelyi kollektívák, egyesületek és pártok, sőt egy egész nemzet vagy valamilyen nemzeteken átnyúló közösség is. 

Az elmúlt évekhez hasonlóan a konferencia idén is széles horizonttal kívánja elemezni a témát, az új technológiák pozitív és negatív következményeit egyaránt érintve. Egyrészt az újabb technológiák körébe sorolható bármely megoldásnak – az internettől a Big Data alapú alkalmazásokon, a mesterséges intelligencián át a különféle digitális eszközökig – helye van a vizsgálandó kérdések között. Másrészt a konferencia az embernek és közösségeinek a technológiák között elfoglalt helyzetét tágan értelmezve az egyén személyiségére, jogaira, érdekérvényesítési lehetőségeire, illetve közösségeink működésére gyakorolt hatások mellett azoknak a kérdéseknek is helyet kíván biztosítani, amelyek a technológiák ember általi irányítására, illetve az emberi tényező megkerülhetetlenségére vonatkoznak.

Várjuk előadók jelentkezését a jog- és államtudomány, a politikatudomány, a gazdaságtan vagy a bölcsészettudományok területéről.

Határidő: 2024-03-31
Call for Papers for the Workshop on Constitutional Interpretation in Emergencies in Europe

Organisers

The workshop is organized as part of the project on Constitutional Interpretation in Emergencies in Europe (CINEM) and is supported by the Widening Programme of the European University Institute, Florence, the HUN-REN Centre for Social Sciences, Institute for Legal Studies, Budapest, and the Research Group on Constitutional Interpretation of the International Association of Constitutional Law. This EUI Widening Programme initiative, backed by contributions from the European Union and EUI Contracting States, is designed to strengthen internationalisation, competitiveness, and quality in research in the so-called Widening countries, and thus foster a more cohesive European Higher Education and Research area. The Principal Investigators of the framework project are Gráinne de Búrca, Professor of Law at the European University Institute, Florence; Fruzsina Gárdos-Orosz, Research Professor, Institute for Legal Studies, HUN-REN Centre for Social Sciences and Professor of Law, ELTE Law School, and Zoltán Szente, Fernand Braudel Fellow, European University Institute and Research Professor, Institute for Legal Studies, HUN-REN Centre for Social Sciences.

Theme

The aim of the workshop is to examine how emergencies impact the methodology and practice of constitutional interpretation in Europe.

There has been a vast and growing literature over the last two decades on the legal theory of emergencies, regulatory regimes, and the scientific assessment of exceptional powers and rights-restrictions. However, less attention has been paid to the constitutional review of emergency legislation, despite the fact that the issue has been raised time and time again from Ex parte Milligan, 71 U.S. (4 Wall.) 2 (1866) to Korematsu v. United States, 323 U.S. 214 (1944), from A v. Secretary of State for the Home Department [2004] UKHL (the Belmarsh case) to the “COVID-19 case law” of the European Court of Human Rights. The primary reason for this scholarly gap may be that (constitutional) courts have traditionally been deferential to the executive in dealing with a crisis in times of emergency, and, since judicial review usually reacts to legal challenges with some delay and after the events, it is difficult to access the relatively limited information needed for normative assessment or even for broader comparative analysis.

The purpose of the planned workshop and research is to fill this gap, based on the fact that there have already been several analyses of the constitutional review of the law-making of the previous crises, and several databases have been created in the meantime on the jurisprudence related to the pandemic.  But have the traditional methods of constitutional interpretation changed? Do courts apply different standards in constitutional review in emergency situations? 

We are expecting proposals that discuss these and related considerations. Is constitutional review limited in times of emergency? What emergency legislation has been subject to constitutional review? Does the constitutional court (or any other higher court empowered to constitutional review) apply different interpretative methods or standards when reviewing emergency legislation? What are the constitutionality yardsticks (tests) for the derogation of fundamental rights in judicial review?

Applications

The abstract of the proposed presentation, not exceeding 500 words, should be sent to orosz.fruzsina@tk.hun-ren.hu or szente.zoltan@tk.hun-ren.hu until 31 March 2024. Applicants will be notified by 30 April 2024. There is no registration fee, the project covers the accommodation costs and meals of the selected participants, and the participants may apply for complementary travel funds.

Important dates

31 March, 2024: Deadline for application

30 April, 2024: Notification of admitted proposals

24-25 June, 2024: Workshop in Florence

Határidő: 2024-03-31
From Protection to Coercion: the Limits of Positive Obligations in Human Rights Law

The development of positive obligations has been one of the hallmarks of the work of the European Court of Human Rights in interpreting the European Convention on Human Rights (ECHR). Various issues from various spheres of life have been reviewed by the Court as involving possible breaches of positive obligations. The systems designed to protect the public from harm or to avert risks are extensive. Consequently, positive obligations have penetrated all provisions of the ECHR and there are it seems no a priori limits to the situations in which they may arise. What most of these situations have in common is that an argument is formulated that the State ought to have protected a person or persons from harm (or risk) by, for example, providing a warning of a hazard, controlling a third (private) party, removing the person from a dangerous environment, better organizing its health care or child care systems, investing more in training its police officers, or generally taking more extensive protective measures.

And these developments are of course not limited to the Council of Europe system. Across the UN human rights apparatus we can see a similar dynamic emerging, in which – in the absence of principled limits on the scope or scale of intervention of the State in society - positive obligations appear to be relentlessly expanding, and far beyond what was envisaged by the drafters of the relevant treaties. 

Given the extensive regulatory functions of the State and the enormous breadth of state activities, any harm could potentially be a ground for making an argument that the State failed to fulfil its positive human rights obligations by failing to prevent or mitigate harm or risk. As a result, it is rather unclear under which conditions positive obligations may be triggered and how far-reaching they may be, given how difficult it is to draw the limits of state responsibility for omissions. The difficulties we experience in determining and delimiting the role of the State in contemporary society contribute to this uncertainty.

Given the pervasiveness of positive obligations, it is important to ask whether there are any limits as to when and how they should be developed. Relatedly, what considerations should guide the development of such limits? What considerations should be relevant in determining whether a State is responsible under human rights law for omissions?

The focal question is whether and how omissions by the State can be conceptualised into failures to fulfil positive obligations. In addition to this technical analytical question, the workshop also aims to reflect upon what is at stake for the political community in these matters. A central question is then how the search for a balance between intrusion and restraint by the State, between protection and freedom from invasion, defines this community and pulls the analysis of state responsibility for omissions in different directions. Another, related area of concern is how positive obligations imposed upon the State concatenate into further obligations imposed ultimately upon individuals to refrain from ‘risky’ conduct, and the consequences for liberty that necessarily follow.

A workshop bringing together interested commentators will be held on the 3rd to 4th of October at the Faculty of Law, at Lund University in Sweden, and the organisers are delighted to be able to cover the costs of travel to and from the event, and accommodation, for speakers. We also plan an agreement with Hart to publish an edited collection stemming from the event in its Hart Studies in Constitutional Theory series.

Interested parties should email the organisers (Dr Vladislava Stoyanova, Associate Professor, Lund University, Faculty of Law, vladislava.stoyanova@jur.lu.se and Dr David McGrogan, Associate Professor, Northumbria Law School, david.mcgrogan@northumbria.ac.uk) with a short abstract (about 500 words), which speaks to one of the following main themes: (1) the role of causation, (2) the role of the standard of reasonableness, (3) the logic of prevention versus the logic of precaution, (4) the distinction between the existence of obligations and the breach of these obligations; (5) correlativity between rights and obligations, and (6) context-related developments (e.g. WHO health regulation, addressing climate change through the imposition of positive obligations, online mis/disinformation and hate speech, and so on). The e mail should also include a CV and, if relevant, how the proposed abstract relates to the current work or past work of the applicant. Please submit proposals by 31 March 2024.

Határidő: 2024-03-31
CREAN: Children's Rights Research PhD Symposium

The Stockholm Centre for the Rights of the Child is pleased to welcome you to Stockholm University in June 2024, for the 10th Children’s Rights Research Symposium in association with CREAN.


Theme: Looking back and moving forward -
challenges and opportunities for children’s rights research


The symposium will start with a panel consisting of Aoife Daly, University College Cork, Ireland, Karl Hanson, University of Geneva, Switzerland, Maria Roth, Babes-Bolyai University, Romania, and Anna Nylund, University of Bergen, Norway, in which the overall theme will be discussed. 

 

About the event

Since 2013, the CREAN Children's Rights Research PhD Symposium has annually brought together doctoral candidates and supervisors from many universities and different disciplines. By actively promoting collaboration and scholarly exchange in an international and interdisciplinary setting, the symposium offers an opportunity to broaden academic perspectives and contribute to our understanding of children's rights. 

This event will mark the 10th anniversary of the CREAN Children’s Rights Symposium. Over the last decade, there has been a notable increase in both public attention and research regarding children's rights and the UNCRC. This has contributed to the prevalence of a children’s rights perspective in legislation, policy and case-law across European jurisdictions and elsewhere. The position of children as independent right holders and competent actors has indeed been established. Much has been achieved, but new challenges have emerged. For example, children’s rights are increasingly being utilized as a rationale for political reform, but often without sufficient discussion about what the actual needs of children are and how these needs are to be met. Furthermore, as more and stronger rights for children continues to be an expressed political objective, a backlash can be seen in some sectors and fields of law. For example, the welfare and rights of children are often overshadowed by other, often repressive, societal interests in both migration law and criminal law. 

In response to this complex landscape there is a need to discuss the challenges and opportunities of today as well as new approaches. In this symposium this will be done from a comparative perspective with the aim to learn from each other and our different contexts, disciplines, jurisdictions as well as social and legal cultures. 

Határidő: 2024-03-15
Parlamentek Európában

A Széchenyi István Egyetem Parlamenti Kutatások Központja konferenciát szervez Európa parlamentjeiről. A konferencia minden tudományág tudósait várja a témához kapcsolódó konferencia-előadások beküldésére. A szervezők étkezést és előző esti konferencia-vacsorát biztosítanak, de a résztvevők saját maguk gondoskodnak az utazás és a szállás költségeiről. A rendezvénynek nincs konferencia díja.

A pályázatokat 2024. február 29-ig kell benyújtani az alábbi linken keresztül: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfk7O0xxb3_rtolzo7lDru7IKzF-NwR4TM5JdoPLNckKFiKWA/viewform.

Az elfogadott résztvevők 2024. március 15-ig kapnak értesítést, majd 2024. május 3-ig kell benyújtaniuk a teljes konferenciadolgozatot.

A dolgozat terjedelme nem lehet rövidebb 30 000 és nem lehet hosszabb 60 000 karakternél (lábjegyzetekkel együtt).

A kiválasztott előadásokat az International Journal of Parliamentary Studies című folyóiratban teszik közzé.

A rendezvénnyel kapcsolatos általános kérdéseket a következő e-mail címre lehet küldeni: szabo.zsolt.dr@sze.hu.

Határidő: 2024-02-29
Parliaments of Europe - Europe of parliaments?

The Centre for Parliamentary Research of Széchenyi István University organizes a conference about Parliaments of Europe. Scholars of all stage and discipline are invited to submit related conference papers. The organizers provide meals and a conference dinner ont he previous evening, but participants are responsible for their own travel and accommodation costs. There is no conference fee for this event.

Proposals should be submitted by 29 February 2024 via the following link: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfk7O0xxb3_rtolzo7lDru7IKzF-NwR4TM5JdoPLNckKFiKWA/viewform

Accepted participants will be notified by 15 March 2024, they will then have to submit a full conference paper by 3 May 2024.

Papers should be no shorter than 30.000 and no longer than 60.000 characters (footnotes included). Selected papers will be published in the International Journal of Parliamentary Studies.

General questions about the event may be sent to this e-mail: szabo.zsolt.dr@sze.hu

Határidő: 2024-03-15
Digitalizáció a közigazgatásban: Lehetőségek és kihívások

A Iustum, Aequum, Salutare folyóirat és az Ereky István Közjogi Kutatóközpont

Digitalizáció a közigazgatásban: Lehetőségek és kihívások

címmel meghirdeti a 2024. évi Fiatal Kutatók Konferenciáját, melyre a graduális képzésben, illetve doktori képzésben  részt vevő hallgatóktól vár absztraktot egyebek között a következő témákban:

  • a közigazgatás digitalizációjának uniós és nemzeti követelményei, illetve összehasonlító elemzés az európai közigazgatások digitalizációjáról;
  • az általános közigazgatási jogi elvek (pl. hatékony jogorvoslat, arányosság stb.) követelményeinek érvényesülése a digitalizációval összefüggésben;
  • az e-közigazgatás uniós adatvédelmi szempontjai;
  • felelősség az e-közigazgatási szolgáltatások okozta károkért;
  • a hozzáférés és a digitális szakadék az e-közigazgatásban;
  • a közigazgatás digitalizációjának kihívásai, beleértve az elfogult vagy diszkriminatív döntések kockázatait stb.

A konferenciára 2024. szeptember 6-án kerül sor. 

Kérjük, hogy absztraktjaikat és kérdéseiket a következő címre küldjék:

digitalization@jak.ppke.hu

Határidő: 2024-10-06
Folyóiratok, working paperek és blogbejegyzések
JTI Blog (2024/5)
Pap András László: Akadémiai szabadság a posztcovid korban
Konferenciák, workshopok, könyvbemutatók, előadások
Internet Fragmentation and Censorship - Are we heading to Splinternet and Cyber Sovereignty?

Nemzetközi médiajogi konferenciát szervez az ELTE ÁJK a Bukaresti Egyetem és a Zenicai Egyetem Állam- és Jogtudományi Karaival közösen. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Időpont: 2024-03-22 09:00
Helyszín: ELTE ÁJK (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
Honnan indultunk, és hol tartunk ma? - 10 éves a Ptk

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke konferenciát szervez, amelyen a tanszék oktatói te­kintenek át egyes kérdéseket – felölelve a Ptk. va­lamennyi Könyvét – annak tükrében, hogy a kódex 10 éve, 2014. március 15-én lépett hatályba.

A meg­közelítések változatosak: lesznek olyan előadások, amelyek átfogó jellegűek és olyanok is, amelyek egy-egy részkérdést, jogintézményt érintenek. Ak­tuális témák kerülnek napirendre, amelyek tekin­tetében a Ptk. az utóbbi tíz évben megváltozott, a változás szükségessége és/vagy indokoltsága felmerült, illetve amelyek más fénytörésben mu­tatkoznak az időközben átalakult társadalmi-gaz­dasági környezet miatt.

A rendezvény ügyvédek számára 5 ügyvédi kamarai kreditpontot biztosít. A részvétel ingyenes, ám regisztrációhoz kötött.

Időpont: 2024-03-22 09:00
Helyszín: ELTE ÁJK Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
Crises and Development – The Impact of Multiple Crises on the Evolution of EU Law
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar a Belga Királyság Nagykövetségével együttműködésben nemzetközi konferenciát szervez Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából. A konferencia az elmúlt évtizedek több válságának az uniós jog fejlődésére gyakorolt hatásait, az abból levonható tapasztalatokat, közös vonásokat vizsgálja. A rendezvény plenáris ülésekre és workshopokra tagolódik. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ügyvédi Kamarai regisztráció folyamatban, ennek alapján a részvétel ügyvédek számára kreditpontokat ér. Bővebb tájékoztatás hamarosan.
Időpont: 2024-04-11 13:00
Helyszín: ELTE ÁJK (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)
Workshop: A nemzetiség és etnicitás jogi operacionalizálása

A rendezvényen a kutatók, a projekt záró évének terveit, a zárókötetbe készülő írások és a (2024 június 4-iki) zárókonferencián tartandó előadások tervezetét tekinti át.

Program

A workshopon a projekt kutatói bemutatják a projekt első évében folytatott tevékenységeiket és jövőbeni terveiket 10 perces bontásokban a következők szerint:

10.00-10.05

Pap András László - Köszöntő, bevezető gondolatok

10.05-10.15

Bán-Forgács Nóra

10.15-10.25

Chronowski Nóra

10.25-10.35

Czebe András

10.35-10.45

Dobos Balázs

10.45-10.55

Farkas Lilla

10.55-11.05

Fiala-Butora János

11.05-11.15

Halász Iván

11.15-11.25

Kiss Balázs

11.25-11.35

Hungler Sára

11.35-11.45

szünet

11.45-11.55

Kovács Szitkay Eszter

11.55-12.05

Körtvélyesi Zsolt

12.05-12.15

Lehotay Veronika

12.15-12.25

Nagy Noémi

12.25-12.35

Vizi Balázs

12.35-12.45

Pogonyi Szabolcs

12.45.-12.55

Tóth Norbert

12.55-13.05

Schweitzer Gábor

12.05-13.15

Szajbély Katalin

13.15-13.30.

Pap András László - Összefoglaló, zárszó

Időpont: 2024-03-21 10:00
Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza JTI Tanácsterem, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4., T.0.25. (T épületszárny fszt. 25.)
Műhelyvita - „A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át” - Kiadatlan források Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről

Moderátor: Kovács Szitkay Eszter (TK JTI)

A kéziratot bemutatja: Schweitzer Gábor (TK JTI) és Szente Zoltán (TK JTI)

Felkért hozzászólók: Képes György (ELTE ÁJK), Szabó Béla (DE ÁJK), Szabó István (PPKE JÁK), Takács Péter (SZE ÁJK)

Időpont: 2024-03-26 11:00
Helyszín: TK JTI Tanácsterme (1087 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.) és Zoom
Hazai és külföldi álláshirdetések, ösztöndíjak
Call for Applications for the re:constitution Fellowships for 2024/2025

If you are – or know any – early career experts in academia and practice who want to - pursue a personal project related to democracy and the rule of law in Europe, - collaborate with great host institutions, and - engage in exchange and debate within an interdisciplinary network of Fellows and alumni please consider applying or sharing the call! In light of the existing and future challenges in the European Union and its neighbourhood, re:constitution tries to strengthen the common ground for democratic principles and the rule of law by encouraging pan-European mobility, collaboration and building up a network of scholars and practitioners of law and democracy. Please find further details in the Calls for Applications for Track 1 and Track 2 and the FAQ. The deadline for applications is 3 April 2024, 12 noon (CEST). Track 2 directly addresses applicants working in practical work environments due to its flexible design and shortened mobility period, enabling practitioners to better accommodate individual professional requirements and personal circumstances.

Státusz megnevezése: Fellow
Jelentkezési határidő: 2024-04-03
További hírek
European Summer School of Criminology
The European Society of Criminology is known for its global influence in sharing knowledge and promoting criminology as a science, fostering a strong academic community. The Society has introduced the European Summer School on Criminology to enhance the education of emerging scholars and lay a solid foundation for the next generation of European criminologists and their networks. Its primary goal is to strengthen the scientific community and prepare for future developments. The ESC Summer School serves as a forward-thinking initiative that connects experienced and emerging experts, paving the way for a larger community in the years ahead. Application deadline is 15 April 2024
A Jogtudományi Intézet 2023. évi Életműdíjának átadása

Helyszín és időpont: Humán Tudományok Kutatóháza JTI Tanácsterem (Budapest, Tóth Kálmán u. 4., T.0.25.) 2024. március 28. (csütörtök) 10.00

Az HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete a 2023. évi Életműdíjat Prof. Dr. Vékás Lajos professor emeritus, az MTA rendes tagja részére adományozza. A rendezvényen a díjazott hatvanperces előadást tart Kiknek a vállán állok? címmel.

Búcsúzunk Péteri Zoltántól, a Jogtudományi Intézet tudományos tanácsadójától

94 éves korában elhunyt Péteri Zoltán a Jogtudományi Intézet tudományos tanácsadója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának professzor emeritusa.

Péteri Zoltán 1930-ban született Békéscsabán, középiskolai tanulmányait Békéscsabán és Kassán végezte, majd 1952-ben szerzett jogi diplomát Pécsen. 1952-től dolgozott az MTA Jogtudományi Intézetében, ahol 1963-tól az összehasonlító jogi kutatásokkal foglalkozó tudományos osztály osztályvezetője volt, és évtizedeken keresztül az intézet tudományos titkára. A Jogtudományi Intézetben közel hat évtizedet dolgozott, 2011-ben távozott az intézetből.

A kutatómunka mellett felsőoktatási tevékenysége is jelentős, 1966-tól tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ezt követően pedig 1995-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyik alapító tanára volt. 1997-ben nevezték ki professzorrá. A hazai egyetemek mellett évtizedekig oktatott a strasbourgi összehasonlító jogi fakultáson (Faculté International de Droit Comparé) több nyelven.

Egyik fő kutatási területe a jogösszehasonlítás módszertana és elmélete volt, és munkásságának elismeréseként az Académie Internationale de Droit Comparé rendes tagjává választották, illetve a Société de Législation Comparée tagja is volt. A komparatisztika mellett a jogelmélet területén végzett jelentős kutatómunkát, különösen közel állt hozzá Gustav Radbruch munkássága és a jogi értékek kérdésköre.

Oktatói munkájában kiemelt feladatának tekintette a fiatalok kutatók támogatását, ezért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán egy jogterületeken átívelő tanítványi kör alakult ki körülötte a kétezres években. A napjainkban jogelmélettel vagy jogösszehasonlítással foglalkozó fiatalabb kutatók szemléletére és világlátására komoly hatást gyakorolt, valószínűleg e generáció pályája az ő bíztatása és támogatása nélkül másképpen alakult volna, így elmondható, hogy a hazai elméleti jogi gondolkodás kortárs formálódásában tanítványain keresztül is jelentős szerepet játszott.

Fekete Balázs