Témavezetők: Landi Balázs egyetemi docens és Menyhárd Attila egyetemi tanár

Témavezető: Bérces Viktor egyetemi docens - PPKE JÁK

Grécziné Havasi Benigna: A német és a magyar nemzetiszocialisták nyelve című doktori disszertációjának nyilvános vitája

A jelölt témavezetői:

Szabó Márton professor emeritus, ME BTK

Karácsony András egyetemi tanár, ELTE ÁJK

A Bíráló Bizottság tagjai:

Szabó Andrea habil. egyetemi docens, ELTE ÁJK

Pap Milán tudományos munkatárs, NKE MTKI

Illés Gábor István adjunktus, ELTE ÁJK

A disszertáció hivatalos bírálói:

Balogh László Levente habil. egyetemi docens, DE BTK

Pál Gábor egyetemi docens, NKE ÁNTK

A disszertáció megtekinthető a Tanulmányi Hivatalban (1053 Bp., Kecskeméti u. 10-12. I. em. 103. szoba)

Murányi Fanni: A jogellenes gyermekelvitel gyermekjogi, polgári jogi és kriminológiai vonatkozásai című PhD-értekezésének nyilvános vitája

A jelölt témavezetője:

Prof. Szeibert Orsolya tszv. egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

Virág György egyetemi docens, (ELTE ÁJK)

A bíráló bizottság elnöke:

Prof. Lévay Miklós professor emeritus (ELTE ÁJK)

A bíráló bizottság tagjai:

Tag:

Kozák Henriett törvényszéki bíró

Gyengéné Nagy Márta egyetemi docens (SZTE ÁJTK)

A disszertáció hivatalos bírálói:

Raffai Katalin Edit egyetemi docens (PPKE JÁK),

Rácz Andrea egyetemi docens (ELTE TÁTK)

A disszertáció megtekinthető az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Titkárságán: 1053 Bp., Kecskeméti u. 10-12. I. em. 103. szoba.

Témavezető: Könczöl Miklós habilitált egyetemi docens, PPKE JÁK

Témavezető: Szilágyi Pál habilitált egyetemi docens PPKE JÁK

The Utrecht University Focus Area Migration and Societal Change invites you to submit a proposal for a panel or an individual paper for our upcoming conference in June 2025. The Focus Area promotes interdisciplinary collaboration between Utrecht University researchers, students, and societal stakeholders. Thematically, we focus on various topics related to migration to and between European countries in the 20th and 21st century and its societal implications. The theme of migration and societal change is placed into a larger historical framework (to include e.g. (post)colonial constellations) and approaches from a transnational perspective that understand Europe as co-constituted by and entangled with other parts of the world.

The conference, scheduled for June 19 - 20, 2025, in Utrecht, the Netherlands, will offer researchers from around the world the chance to present and discuss their work.

Possible topics are (this list is not exhaustive):

• Climate change and im/mobility
• Labour migration
• Big data and migration
• Forced migration and displacement
• Migration, racism and discrimination
• Populism and opposition against migration
• Migration, local policies and inclusive cities
• Migration, belonging and homemaking
• Migration and postcolonialism
• Art and migration
• (Historical) representation of migration
• Migration and citizenship
• Migration, transnationalism and networks
• Migration, identities and intergroup relations

Tartalom

Gyetván Dorina - Kovács Andrea: Közösségi média a jogban a nyilvános fórum doktrína és az európai szabályozás tükrében

Kaszás Dóra: Értelmezési keretrendszerek nemzetközi szervezetek tanulmányozásához

Kádár Éva: A magyarországi ,,cionista-per” külpolitikai okai

Kökényesi Gábor: A jogi eliminativizmus néhány jogelméleti összefüggése

Nikula István: Válságkezelő kísérletek az államok finanszírozása érdekében az I. világháborúban: az első különadók Európában

Orczifalvi-Kis Zsuzsanna: Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a befektetési szolgáltatások vonatkozásában

Tengölics Zsófia Márta: Elmélkedés az agráriumhoz kapcsolódó nyilvántartások szükségességéről és esetleges összevonásáról

Vitkovics Bálint: Az Európai Unió mesterséges intelligencia szabályozásának koncepciója

Zanathy Anna: A közösségi média platformok jogi meghatározásának nehézségei a DSA előtt és alatt

Kádár Éva: The Soviet method of shifting responsibility: Show trials of state defence leaders in the Soviet Union and their impact on the Gábor Péter case (DOI: 10.58360/20250115-Kadar)

Völcsey Balázs, a Polgári Eljárásjogi Tanszék egyetemi adjunktusa a 2024-es pályázat díjazottjai között.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015 őszén hagyományteremtő szándékkal pályázatot írt ki „Az ELTE ígéretes kutatója” elismerés és a vele járó pénzjutalom elnyerésére negyven évesnél fiatalabb kutatók számára.

A díjazott kutatási témája: Az anyagi jogerőhatás, a perben érvényesített jog, valamint az állított joghoz kötöttség mint a bírósághoz fordulás jogának gyakorlását meghatározó tényezők. A díjazott PhD-kutatásait a Polgári Eljárásjogi Tanszéken folytatta, Könyvszalon Nagydíjat nyert értekezésében a magyar jogirodalomban hiánypótló jelleggel dolgozta fel a jogerőtant érintő teljes német perjogi irodalmat. Részt vett az új polgári perrendtartás kodifikációjában, több fejezet elkészítésében is közreműködött. Tagja volt a Perköltség munkabizottságnak, a Felek és egyéb perbeli személyek munkabizottságban pedig nemzetközi összehasonlító tanulmányt készített. Aktívan hozzájárult a Szakértői Javaslat normaszövegének és indokolásának, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázatát adó kommentár elkészítéséhez is. A Kúria elnöke által felállított joggyakorlat-elemző csoportban munkatársaival közel száz eseti döntés alapján vont le tudományosan is alátámasztható következtetéseket a bírói mérlegelésre vonatkozóan. Szerkesztője és társszerzője a Pp. egyes rendelkezéseit elemző, 2024-ben megjelenő háromkötetes kiadványnak. Bíróként európai jogi szaktanácsadói tevékenységet is ellát, rendszeresen publikál és ad elő nemzetközi magánjogi témákban. 2017-ben családjogi szakjogász képesítést szerzett. Közleményei e területen is közvetlen polgári perjogi relevanciával is bírnak, egy általa felvetett problémát a jogalkotó módosítással orvosolt. Adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogászként bíráknak és bírósági titkároknak tart előadásokat, 2024-ben Palotás Gergellyel közös könyvet jelentetett meg „Magyarázat a polgári eljárásjog adat- és titokvédelmi kérdéseiről” címmel.

A Jogtudományi Intézet kutatói idén is sikeresen szerepeltek az NKFI Alap pályázatokon (volt OTKA), 2 pályázat kapott támogatást a 2024-es forduló eredményei alapján. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kollégáink alábbi pályázatait ítélte támogatásra érdemesnek:

NKFI Excellence: Fiala-Butora János: Szabad elmék - a kényszer nélküli pszichiátriai ellátás nyomában

A projekt célja a kötelező gyógykezelés nélküli pszichiátriai ellátás szabályrendszerének kialakítása. Jelenleg a világ valamennyi országában alkalmaznak nem-önkéntes pszichiátriai kórházi kezelést. Ezt a gyakorlatot a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (CRPD) értelmében meg kellene szüntetni, de eddig még nem született sikeres javaslat egy kizárólag önkéntes kezelésre alapuló pszichiátriai ellátórendszer szabályozására. A projekt empirikus kutatással tárja fel, hogy a jelenlegi pszichiátriai ellátórendszer milyen problémákat milyen módon kezel, és ezeket milyen alternatív beavatkozásokkal lehetne megoldani. Vizsgálja, hogy a jelenlegi jogi keret hogyan sérti a betegek autonómiáját, és javaslatot tesz egy alternatív, az önkéntességre alapuló jogi keretre, valamint feltárja, hogy ennek milyen anyagi és társadalmi következményei lennének.

A végső cél egy olyan jogi keret kialakítása, amely ösztönzőket biztosít a fogyatékossággal élő személyek autonómiájának segítésére, és alternatív eszközökkel, kényszerítés nélkül kezelik a mentális betegségekkel kapcsolatos társadalmi problémákat.

NKFI Starting: Győry Csaba: Bűncselekmények a kriptopiacokon: piaci struktúra, bűnözési formák, és a szabályozás és jogérvényesítés kihívásai

A projekt alapvető célja az, hogy átfogó képet nyújtson a kriptopiacokon tapasztalható bűnözésről. E piacok piaci kapitalizációja 2,7 billió dollar körül mozog, ráadásul egyre több kapcsolódási pont jön létre a hagyományos értékpapírpiacok és a kriptopiacok között. A kriptovaluták piacai mindig is bűnözéssel fertőzöttnek számítottak. Ennek ellenére a kriptopiaci bűnözés viszonylag kevés tudományos figyelmet kapott. 
A projekt több okból is újdonságnak számít. Egyrészt eddig még nem létezik a kriptobűncselekményeknek átfogó, elméletileg megalapozott monografikus feldolgozása. A projekt abban a vonatkozásban is újító, hogy a kvalitatív vizsgálatot gépi tanulásra építő kvantitatív módszerek alkalmazásával kombinálja. Az eredményei mindezeken túl gyakorlatilag is hasznosíthatóak. Egyrészt mert egy kereskedésnél is használható olyan algoritmus kidolgozáshoz vezethet, amelynek segítségével a “pump and dump” csalások felismerhetőek. Másrészt az intézményi befektetők számára is betekintést enged a kisbefektetők magatartásának az okaiba.

Január 23-án konferencia és workshop „Speciális helyzetek az igazságszolgáltatásban – gyermekek meghallgatása és megértése” címmel.

A konferenciára és a délutáni workshopokra az alábbi linken lehet regisztrálni:

Plenáris ülés + Workshop: https://ludevent.uni-nke.hu/event/4646/registrations/9445/

NKE Hallgatóknak - Plenáris ülés + Workshop: https://ludevent.uni-nke.hu/event/4646/registrations/9444/

Az ELTE ÁJK-n kétnapos előadás-sorozatot tart Prof. Armin von Bogdandy, karunk díszdoktora. A mesterkurzus nyitott a jogi karok és kutatóintézetek oktatói, az ELTE ÁJK PhD-hallgatói és cserediákjai, továbbá gyakorló ügyvédek számára, és egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az európai uniós jog egyik vezető alakjával folytassanak diskurzust az európai integráció legidőszerűbb kérdéseiről.

Program

Január 23. 10.00–11.30 European Society as a normative concept and its consequences

14.00–15.30 The new constitutionalism of the European Court of Justice

Január 24. 09.00–10.30 European Republicanism

11.00–12.30 The judgments of the European Court of Justice in the cases C-156/21 and C-157/21

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvény 6 ügyvédi kamarai kreditpontot ér.

A Jog- és Társadalomelmélet Tanszék tisztelettel meghívja az érdeklődőket következő rendezvényére,  Karácsony András professzort köszöntő konferenciájára, amelyet abból az alkalomból rendez, hogy professzor úr hamarosan nyugdíjba vonul.

Program:

13:00–13:10 Köszöntő

13:10–14:45 Filozófia és társadalomelmélet panel

15:00–16:30 Modernizáció és szuverenitás panel

16:45–17:30 Eszmetörténet panel és koccintás

14.00-14.45         Kazai Viktor Zoltán (kutató, Université libre de Bruxelles; jogállamiság szakértő, Civil Liberties Union for Europe): A hibás törvényalkotási eljárás jogi eszközei

Előadás a szerző 2024-ben a Routledge kiadónál „The Equilibrium of Parliamentary Law-making. Comparative Perspectives on the Role of Courts in a Democracy” címmel megjelent kötete alapján.

14.45-15.00         Kiss Rebeka (tudományos segédmunkatárs, HUN-REN TK PTI): A magyarországi jogalkotás számokban

15.00-15:15         Kávészünet

15.15-16.00         Első kerekasztalbeszélgetés: A jogalkotás alkotmányossági problémái

Moderátor: Chronowski Nóra (kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI)

Résztvevők:

Pap András László (kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI),

Bán-Forgács Nóra (tudományos munkatárs, HUN-REN TK JTI),

Kazai Viktor (kutató, Université libre de Bruxelles; jogállamiság szakértő, Civil Liberties Union for Europe)

16.00-16.15         Kávészünet

16.15-17.00         Második kerekasztalbeszélgetés: Az ügyvédség szerepe a jogalkotás folyamatában

Moderátor: Chronowski Nóra (kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI)

Résztvevők:

Kadlót Erzsébet (ügyvéd),

Gadó Gábor (ügyvéd),  

Bárándy Péter (ügyvéd),

Kazai Viktor (kutató, Université libre de Bruxelles; jogállamiság szakértő, Civil Liberties Union for Europe)

This project seeks to analyse competing notions of the sacred and the way they shape political sensitivities surrounding existing and historical borders in Central- and Eastern Europe. Specifically, it compares the notion of the “Russian World” (Holy Rus) with two European right-wing and far-right derivatives: the “Hungarian World” (Greater Hungary) and “Holy Serbia” (Greater Serbia or Serbian World). They share a projection of current borders (as defined throughout the twentieth century) as incongruent with the spiritual borders of nation or civilisation. Even though assertions about the “spiritual home” of Russia in Ukraine, Hungary in Transylvania, and Serbia in Kosovo play a significant role in political rhetoric, current discourse has poorly understood the role of religion in these assertions, much less so the contestation thereof within the main Christian traditions.

While the latter two may be understood as appropriations of Russia’s illiberal, authoritarian, and anti-Western agenda, there are also meaningful differences: for example, these imaginaries as associated with ethno-nationalism in Hungary and Serbia, whereas the notion of the Russian World serves a civilisationalist and neo-imperialist audience. Yet, each of these imaginaries rely on a vaguely defined idea of Christian Europe and have used (and captured) religious institutions to legitimate certain political goals — notably Orthodoxy in Russia and Serbia, and a range of preferred religious traditions in Hungary. These developments raise significant questions about the entanglement of religion, ethnicity, nationalism and civilisationalism in Central- and Eastern Europe.

A kötetet bemutatja: Sonnevend Pál (egyetemi tanár, ELTE-ÁJK), Szalayné Sándor Erzsébet (egyetemi tanár, PTE ÁJK).

Az eseményt moderálja: Varju Márton (kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI).

A bemutató nyelve: magyar.

A kötetről:

https://www.e-elgar.com/shop/gbp/interactions-between-eu-law-and-international-law-9781800888753.html?srsltid=AfmBOoqWJp1xMecv-tKL_bsVaeud-MaoOa5S6ZrP0PwzH-wTu6vInzag

Juxtaposing perspectives, this insightful book brings together the various dimensions of the relationship between EU law and international law. As the multifaceted interplay between these two legal orders has become increasingly complex with expanding EU policy areas and the development of the EU as a global (normative) actor, this book offers a timely and state-of-the-art contribution to this important field of study.

Adopting perspectives from both inside and outside the EU, chapters use international law as a starting point to see how it plays out in the context of EU law as well as vice versa. This work not only reveals the differences between these two legal orders, but also highlights that the EU (and its legal system) is not isolated from international law and follows these rules in its external relations. Wearing the lenses of both international and EU law, it considers the EU and its legal order from an international community viewpoint and assesses the reception and role of EU law in international law.

Interactions Between EU Law and International Law presents a unique academic appraisal of the multi-layered interconnections between EU law and international law and provides an invaluable resource for scholars and students of public international law, EU law, international politics and European politics and policy. Its nuanced insights and accessible style will also benefit legal practitioners, policymakers, diplomats and legal advisors dealing with the EU and its Member States – both within the EU and beyond.