MTA Law Working Papers

 

Szalai Ákos: Másért viselt felelősség, helytállás

2016/7
Másért viselt felelősség esetén a károsult a közvetlen károkozó helyett egy a jog által kijelölt személytől (esetleg: az egyetemlegesség alapján e személytől is) kérhet kártérítést. Az írás az ilyen módon leírható deliktuális felelősségi hatásait elemzi: miképpen hat ez a károsult, a közvetlen és a közvetett károkozó magatartására. Attól függ ez, hogy öt kérdésre milyen választ ad a szabály: (i) milyen kimentési lehetőség van a közvetlen károkozó magatartása kapcsán, (ii) létezik-e (milyen) kimentés a közvetett károkozó magatartása kapcsán, (iii) egyetemleges-e a felelősségük, vagy csak a közvetlen károkozó perelhető, (iv) mely esetekben kérheti a közvetett károkozó, hogy az általa megfizetett összeget a közvetlen károkozó térítse meg számára, és (v) e megtérítési kötelezettségnek van-e valamilyen felső határa. Az írás bizonyítja, hogy alapvető ellentét áll fenn a reparáció és a károsult prevenciós ösztönzői között. Hasonlóképp: minél erősebb a közvetlen károkozó kártérítési jellegű ösztönzése (ide értve a megtérítési kötelezettségétből fakadó ösztönzőket is) annál gyengébb a közvetett károkozó ösztönzése arra, hogy megpróbálja szabályozási jellegű eszközökkel befolyásolni a magatartását. A másért viselt felelősség, helytállás kimondása mellett tehát több érv szól, ha a közvetett károkozó valóban képes ilyen szabályozás-jellegű ösztönzőket kialakítani.

Rólunk