Etnokorrupció és választási csalás: Meghekkelhető-e a 2026-os parlamenti választás?
Időpont: 2025. június 19. 10:15 - 12:00
Helyszín: Jogtudományi Intézet Tanácsterem
Szerzők:
- Dobos Balázs (tudományos főmunkatárs, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet ),
- Pap András László (osztályvezető kutatóprofesszor, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet; egyetemi tanár, ELTE Gazdaságtudományi Kar)
Felkért hozzászólók:
- Chronowski Nóra (egyetemi tanár, kutatóprofesszor, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet),
- Szabó Andrea (igazgató, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet; habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK)
A szerzők évtizedek óta foglalkoznak a nemzeti-etnikai kisebbségek politikai képviseletével, az összehasonlító jog- és politikatudomány különböző elméleti és gyakorlati dilemmáit vizsgálva. Ez az írás és előadás azonban első sorban nem a kisebbségi képviselet elvi kérdéseivel, és még csak nem is a magyar választási jog a strasbourgi bíróság egy közelmúltbeli ítélete által indokolt felülvizsgálatának lehetséges irányaival foglalkozik. A vitára bocsátott kézirat fókuszában az kérdés áll: a hatályos szabályozás mennyiben, milyen erőforrás-igénnyel és eredménnyel tesz lehetővé egy olyan, visszaélésszerű választási stratégiát, amelynek során valamelyik párt „álkisebbségi” jelöltek állításával kedvezményes mandátumszerzéssel juttatja be képviselőit az Országgyűlésbe. Más szóval, hogyan lehet, és megéri-e adott esetben tizenhárom preferenciális mandátumra „hajtani” a 199 fős parlamentben.
Az írás és előadás hipotézise tehát az, hogy a 2026-os parlamenti választások eredményének „megheckelésére” lehetőséget teremt az „etnokorrupció,” azaz egy olyan visszaélésszerű gyakorlat, ahol nem a jogalkotó által konceptualizált kisebbségi-nemzetiségi választópolgárok vesznek részt a preferenciális nemzetiségi mandátumot eredményező szavazáson. Egyfelől az elmúlt három évtized dokumentált gyakorlata és a jogi szabályozás sajátossága ezt intuitív módon valószínűsíti, ugyanakkor kérdés, hogy a megvalósítás logisztikai költségei nagyobbak-e a politikai hozam várományánál.
A kutatás a 143523 és a 134962 sz. NKFI-projekt keretében folyt.