Tudományos beszámoló (2018)

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
Jogtudományi Intézet

1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.
Postacím: 1453 Budapest, Postafiók 25.
Telefon: (1) 224-6700/5100
Igazgató: Gárdos-Orosz Fruzsina
E-mail: orosz.fruzsina@tk.mta.hu
Honlap: http://jog.tk.mta.hu/

I. A kutatóhely fő feladatai 2018-ban

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének legfontosabb feladata nemzetközi színvonalú alapkutatások végzése a jogtudományok terén. Alapkutatás az intézet felfogásában az, amelynek elsődleges célközönsége a kutatók és oktatók közössége. Az alapkutatásokon belül a legfontosabb és specifikusan intézeti feladat az olyan közös nagyprojektek megvalósítása számos különböző jogterületen vizsgálódó kutató részvételével, amelyekre helyzetük miatt az egyetemi műhelyek kevésbé alkalmasak. Ezenfelül az intézet számos publikációs fórumot működtet (Állam- és Jogtudomány, Acta Juridica, MTA Law Working Papers, JTI blog), emellett Jogtudományi Hírlevelet bocsát ki kétheti rendszerességgel, és működteti a Jogtudományi Keresőt, amely a jogtudománnyal kapcsolatos meglehetősen szerteágazó adatbázisban való gyors és hatékony keresést teszi lehetővé.

Másodlagos feladatoknak az MTAtv., az MTA Alapszabálya és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a következők tekintendők: hazai és külföldi tudományszervezési feladatok ellátása; együttműködés hazai és nemzetközi tudományos műhelyekkel; külföldi kutatók fogadása; a polgárok jogtudatának erősítése, a tudományos eredmények népszerűsítése és társadalmi hasznosítása.

Harmadlagos feladatnak tekintendő a jogalkotási tanácsadás, a szakemberképzés és a szaktanácsadás, szakvélemények készítése. Az intézet mint intézmény azonban csak akkor vállal ilyen szerepet, (a) ha erre kifejezett felkérés érkezik a jogszabályokban arra felhatalmazott szervektől, vagy (b) ha a megbízás jelentős elméleti haszonnal is jár, és (c) ha megfelelő térítést fizetnek az intézetnek.

Az intézet kollektíváját a tárgyévben két külföldi állampolgár (egy-egy lengyel és orosz) kutató erősítette. Az intézet az utóbbi években meritokratikus kiválasztási rendszert honosított meg. Új kutatók felvételére nyílt pályázati rendszerben, bizottság előtti meghallgatás után nyílik lehetőség, ezáltal biztosítva a legkiválóbbak felvételét.

Az intézetben három tudományos osztály működik, ezek a következők:

A tudományos osztályok az intézet adminisztratív jellegű szervezeti egységei, melyek a tágabb értelemben vett kutatási területek szerint fogják össze a kutatókat. Az akadémiai szabályzatok szerint minden kutató tagja valamelyik osztálynak, és egy kutató csak egy osztálynak lehet tagja. Az osztályok elnevezése az intézmény kutatási prioritásait tükrözi, és iránymutatásul szolgál a személyi állomány bővítéséhez. Az osztályok működését érintő feladatok ellátásáért az osztályvezetők felelősek.

Az intézetben egymástól elhatárolt felelősségi körök mentén a kutatók egyes intézeti és tudományszervezési részfeladatokat is ellátnak, ami a tudományszervezés egyenletes és színvonalas kialakításának nélkülözhetetlen előfeltétele. Az intézet különösen nagy hangsúlyt fektet a külföldi vendégkutatók részvételére, ezért az intézet belső levelezése többnyire két nyelven (magyarul és angolul) folyik, valamint a beilleszkedésük és a tudománymetriai beszámolásuk, továbbá a kutatói létből fakadó kötelezettségeik ellátása támogatásaként kétnyelvű információszolgáltatást és kollegiális segítséget nyújt az intézet.

II. A 2018-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási eredmények

Az intézet kutatói lezárták az Emberi Jogi Enciklopédia című projektet, amelyben az intézet mintegy 18 kutatója szerzőként vett részt. A megjelent közel 800 oldal terjedelmű, magyar nyelvű kötet mintegy százkét tanulmányt tartalmaz, amely nagyjából a témakör teljes körű feldolgozását jelenti, mind a hazai, mind a nemzetközi vetületeket illetően.

Szintén lezárult a Constitutional Courts Under Pressure elnevezésű kutatái projekt. A nemzetközi kutatás résztvevői azt vizsgálták, hogy a nemzeti alkotmánybíróságok (vagy más alkotmányértelmező testületek), valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió bírósága hogyan kezelik a terrorizmus, multikulturalizmus és migráció okozta kihívásokat. A kutatómunka eredményeit a nagy presztízsű Routledge kiadó gondozásában megjelent “New Challenges to Constitutional Adjudication in Europe. A Comparative Perspective” című háromszáz oldal terjedelmű kötet foglalja össze, amelyben négy fejezetben és tizenhét alfejeztben vizsgálja a tizenhat főből álló nemzetközi szerződgárda az alkotmánybíráskodást érő kotárs kihívásokat, az arra adott válaszlépéseket, a témakör nemzetállamok feletti dimenzióit, illetve a kutatásvezetők egy zárótanulmányban értékelik a tanulmányok tanulságait.

A bírói indokolások színvonalának mérése című projekt keretein belül került kiadásra az a kötet, amely a bírói indokolások minőségének vizsgálatára fókuszál. A kiadvány “How to Measure the Quality of Judicial Reasoning” címmel jelent meg a neves Springer kiadó gondozásában, a központi kérdésre a szerzőgárda mind az akadémiai elvárások, mind a gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével keresi a választ. Az absztrakció szintjén pedig az a kutatási probléma is megfogalmazódik, hogy létezik-e olyan elvont mérce, amelynek a bírói indokolásoknak minden esetben meg kell felelniük. A kötetben hat európai jogrendszer példájának bemutatásával kísérlik meg a szerzők megválaszolni a kérdést, amelyek pedig: az Egyesült Királyság és Wales, Finnország, Olaszország, a Cseh Köztársaság, Franciaország és Magyarország. Ezek mellett természetesen megjelenik az Európai Unió bíróságának, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának a vizsgálata is.

Az MTA Lendület HPOPS – Magyarország közpolitikai lehetőségei az Európai Unióban elnevezésű kutatási projekt keretében a kutatócsoport Magyarország az Európai Unión belül kiaknázható közpolitikai lehetőségeinek jogi korlátait vizsgálja. Empirikus kutatásaik a 2018-as évben a közpénzügyek, elsősorban a fiskális politika európai uniós kemény, jogi és puhább, közpolitikai kereteire terjedtek ki. Elméleti kutatásaikban a tagállami gazdaságpolitikai patriotizmus és az uniós jog, különösen az uniós gazdasági alkotmány közötti viszonyok elemzésére fókuszáltak. Ezen a területen közleményük jelent meg a Springer, illetve a Hart Publishing kiadóknál, valamint 2019-ben közlemény fog megjelenni a Palgrave kiadónál. 2018 őszére elkészült a kutatócsoport záró tanulmánykötete, amely 2019 januárjában a Springer kiadónál jelenik meg. 2018 júniusában került sor a kutatócsoport tevékenységét összegző nemzetközi zárókonferenciára. A kutatócsoport vezetőjének összegző monográfiája 2019-ben fog megjelenni a Routledge kiadónál.

A kisebbségi jogok erősítése Európában a csoportos perlés lehetőségével elnevezésű kutatási projekt nyitórendezvényeként 2018. április 13-án regionális nemzetközi konferenciára került sor, amelyre a régióból érkeztek kisebbségi pereskedéssel foglalkozó szakértők. A tapasztalatcsere során elsősorban romajogi és magyar kisebbségi ügyeket mutattak be és kommentáltak, a csoportos igényérvényesítésre fókuszáló kérdőív alapján. A kutatócsoport egyik tagja előadóként részt vett a 2018-as ASN (Association for the Studies of Nationalities) Word Convention rendezvényen a Columbia Egyetemen, New Yorkban. A másik résztvevő kutató magyar nyelvű, az európai kisebbségi jogi rendszer kritikus áttekintését elvégző tanulmányát a Fundamentum című folyóirat közlésre befogadta.

A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság? című kutatás keretein belül a résztvevő kutatók első lépésként a kutatás köré felépítettek egy nemzetközi kapcsolati hálót, részben nyugat-európai, részben közép-európai kutatókból, akiket a projekt különböző tevékenységeibe – nemzetközi workshopok, előkészítés és véleményezés, publikáció – kívánnak bevonni. 2018 április 25-én került megrendezésre egy projektindító nemzetközi workshop Rights Consciousness and Legal Cultures: Theoretical Perspectives címmel, mely célja a jogi kultúrákkal kapcsolatos elméleti kérdések megvitatása és a kapcsolatépítés elindítása volt. A projekt része egy kérdőív kidolgozása, azonban az elméleti kérdések megvitatása arra világított rá, hogy a kutatás során felhasználandó kérdőív kidolgozás összetett feladat. Ezért annak érdekében, hogy a nemzetközi tapasztalatokat is be tudják építeni, egy második nemzetközi workshop megszervezésére került sor, amely kifejezetten a jogi kultúrák empirikus kutatásának lehetőségeivel foglalkozott. Erre 2018 október 25-én került sor Rights Consciousness and Legal Cultures: Empirical Research Experiences címmel.

Egyéni kutatómunka keretében jelent meg az intézet egyik senior kutatójának a parlamentek történetét összefoglaló nagyszabású monográfiája “A parlamentek története. A korai rendi gyűlések kialakulásától a modern népképviseleti törvényhozásig” címmel, az Országház Könyvkiadó gondozásában. A mű közel hétszáz év intézményfejlődését bemutatva foglalja össze a parlamentek történetét a rendi gyűlések kialakulásától a modern, népképviseleti törvényhozások létrejöttéig. A kötet öt tematikus főfejezetből áll – időrendben halad a korai parlamentektől a rendi gyűlések kialakulásán át a népképviseleti parlamentek létrejöttéig –, és mindig az adott időszakot alapul véve foglalkozik az egyes országokkal. Így a kezdetektől a modern időkig tekinti át az egyes parlamentek történetét Oroszországtól Lengyelországon és Magyarországon át Nagy-Britanniáig, Franciaországig, Portugáliáig és Spanyolországig. Nem „csak” az európai parlamenteket mutatja be a szerző: külön-külön alfejezet szentel az Amerikai Egyesült Államok, illetve más Európán kívüli országok parlamenttörténetének (Amerika, Ausztrália és Új-Zéland, Ázsia, Afrika).

A tárgyévben az intézet egyik fiatal kutatója sikerrel védte meg a minősített többségű törvényalkotás egy kérdéseiről írott doktori értekezését.

Az intézet egy kutatója folytatta munkáját 2016-ban elnyert Marie-Curie vendégkutatói megbízása alapján a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetében, ahol az etnikai hovatartozás jogi operacionalizálásának kérdéskörét kutatja hároméves fellowship keretében. A kutató 2018-ban a kutatási ösztöndíj keretében két előadást tartott, Operationalizing ethnicity and, translating identity politics to law: choice and fraud címmel a Comenius University Academy of Sciences Institute szervezésében, illetve Conceptualizing and operationalising ethnicity: Central-East European experiences címmel a Slovak Academy of Sciences vendégeként.

A tárgyévben folytatódott az a 2016-ban elnyert Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében zajló kutatás, amelynek célja egy angol nyelvű, a modern jogösszehasonlítás történetéről szóló monográfia kéziratának elkészítése. Ebben az évben a kutató az utóbbi évtized fejleményeire, a kuhni életműre fókuszált kutatásában és azt törekedett beilleszteni a kutatómunka keretében készülő kötet anyagába. Az elmúlt két évben két külföldi előpublikáció is megjelent a kutatás keretei között nemzetközi lapokban (Maastricht Journal of European and Comparative Law (2018\5), Rivista di Diritti Comparati (2018/2)).

Lezárásra került egy másik, 2015-ben elnyert Bolyai kutatási ösztöndíj keretei között folytatott kutatás, amely az uniós polgárok jogvédelmét biztosító uniós ombudsmani hivatal eljárásának soft law jellegét vizsgálta; a kutatómunka eredménye egy jelenleg megjelenés alatt lévő zárómonográfia.

Az intézet egy másik kutatója pedig 2018-ben nyerte el a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat.

A 2018-as évben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán az intézet egy saját kutatási terve, illetve egy, a Kutatóközponton belül a Politikatudományi Intézet és a Szociológiai Intézet kutatóival közösen beadott kutatási terv szerepelt sikerrel. Előbbi fiatal kutató által kezdeményezett témapályázat (FK), míg utóbbi kutatói kezdeményezésű (K). (Ezek részletező ismertetését a beszámoló IV. pontja tartalmazza.)

A tárgyév folyamán az intézetben – a TK Teljesítményértékelési Szabályzata szerint – hat kiemelt és öt elismert projekt működött.

A kiemelt projektek közül

a „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” elnevezésű projektben két,
„A jogosultság kultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság?” projektben szintén kettő,
„Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései” elnevezésű projektekben három,
“A Magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között” projektben huszonhárom,
A “Populizmus a közpolitikai és jogalkotásban” elnevezésű kutatásban négy,
A “Policy Opportunities for Hungary in the European Union” projektben hat intézeti kutató működött közre.

Az elismert projektek közül

„A Menedékkérők emberi jogai Magyarországon és Olaszországban” projektben három,
az „Intézményi reformok öregedő társadalmakban” projektben két,
a „Kollektív eljárások a kisebbségi csoportigények szolgálatában” projektben egy,
„A punitív büntetőpolitika hatása a büntetéskiszabásra és ennek költségvetési hatása” projektben két,
„A kisebbségi jogok erősítése Európában a csoportos perlés lehetőségével” projektben pedig szintén két intézeti kutató működött közre.

Az intézet tudományszervező tevékenységének keretében több hazai és nemzetközi szakmai konferencia házigazdája volt, illetve közreműködött azok megszervezésében. Ezek egy része kifejezetten az intézet tudományszervező, “hub”-szerepét is kívánta erősíteni a hazai tudományos közéleteben, fórumot biztosítva egy-egy jogterület legnevesebb képviselőinek a szakmai eszmecserére. Említést érdemelnek különösen az alábbiak:

2018 májusában került sor Az új polgári törvénykönyv első öt éve címmel szervezett konferenciára. A kétnapos rendezvény keretein belül a polgári jogot érintő közelmúltbeli változások, legaktuálisabb kérdések megvitatására került sor. A hét panelben a jogterület legnevesebb hazai szakértői tartottak előadásokat, valamennyi hazai jogi képzőhely képviseltette magát;
2018 októberében került sor A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai című konferenciára, amelynek előadói szintén átfogó jellegel tekintették át a büntető anyagi és eljárásjog egyes kérdéseit. Számos hazai jogi kar képviselőjén túl a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara is képviseltette magát a rendezvényen, valamint olyan szakmai műhelyek, mint az Országos Kriminológiai Intézet;
Szintén 2018 októberében került megrendezésre A nemzetközi büntető igazságszolgáltatás kihívásai elnevezésű konferencia.

Az intézet kisebb volumenü workshopokat is szervezett az aktuálisan felmerülő, a szakmai közösség – és adott esetben a laikus közvélemény – élénk érdeklődését kiváltó témák megvitatására. Ilyenek voltak különösen:

2018 májusában A választási rendszer alkotmányosságáról szervezett kerekasztal-beszélgetés, valamint;
2018 októberében a Polgári Törvénykönyvnek a közéleti szereplők személyiségvédelmére vonatkozó szabályai módosításáról rendezett kerekasztal.

Az intézet 2018. folyamán több nemzetközi konferenciának is otthont adott, összefüggésben a nemzetközi láthatóság növelésének céljával:

2018 áprilisában került sor a kisebbségi csoportigények kikényszeríthetőségét vizsgáló project keretei között a Challenges of Effective Minority Rights Litigation in Eastern Europe with a Special Focus on Procedure elnevezésű konferenciára;
Szintén áprilisban rendezte meg a jogtudat-kutatásra fókuszáló kutatócsoport a Rights Consciousness and Legal Cultures: Theoretical Perspectives elnevezésű konferenciát, illetve ennek folytatásaként tárgyév októberében a Rights Consciousness and Legal Cultures: Empirical Research Experiences című nemzetközi konferenciát;
2018 júniusában került megrendezésre a Lendület kutatócsoport öt éven át tartó projektjét lezáró konferencia The closing conference of the MTA TK Lendület-HPOPs Research Group: Local interests and common obligations in the EU címmel;
Tárgyévet az alkotmányjogászok nemzetközi közösségét összefogó ICON szervezet regionális konferenciájával zárta az intézet, amelyre The state of liberal democracy in Central and Eastern Europe. Workshop on the I·CONnect-Clough Center 2017 Global Review of Constitutional Law címmel került sor.

Az intézet angol nyelvű folyóirata, az Acta Juridica Hungarica – Hungarian Journal of Legal Studies szerepel a HeinOnline folyóirat-adatbázisában, és tárgyévben négy lapszáma jelent meg. Az Állam- és Jogtudomány című periodikának 2018-ban szintén négy száma jelent meg. A lektorált, referált „A’” kategóriás lap vezető jogtudományi folyóiratnak tekintendő, amelynek szerkesztősége az intézet kutatóiból, szerkesztőbizottsága a hazai jogi karok dékánjaiból áll. Az MTA Law Working Papers, az intézet négy kutatója által szerkesztett periodika a tárgyévben sikeresen folytatta működését, összesen 17 tanulmányt közölt. A műfaj a tudományos publikációk „hierarchiájában” az első szintet jelenti: a már elkészült, de még átírandó, javítandó anyagok megjelenési helye, a kapcsolódó vitára nyújtva lehetőséget. Az intézeti projektek keretében készülő számos kézirat megjelenéséhez biztosít gyors, szabad hozzáférésű fórumot.

b) Tudomány és társadalom

Az intézet kutatóinak tevékenysége több területen is hozzájárult a társadalmat foglalkoztató kérdések megválaszolásához és a tudományos ismeretek terjesztéséhez. Az intézet rendezvényei szinte kivétel nélkül nyilvánosak (előzetes regisztrációhoz kötöttség azonban előfordulhat). Ezek programját, főbb paramétereit az informatív, kétnyelvű (magyar és angol) intézeti honlap, az intézet által indított és gondozott Jogtudományi Hírlevél és Jogtudományi Kereső, valamint az intézet Facebook-oldala mindenkor közzéteszi.

Az intézet rendezvényeiről – túl a fentiekben már említett fórumokon – elektronikus tájékoztatás útján a releváns hazai kutatóhelyek is értesülnek (továbbá idegen nyelvű rendezvények esetén, valamint a kutatók szakmai kapcsolatai alapján egyes külföldi szakmai műhelyek is).

Az intézet egyik fontos feladatának tekinti, hogy tudományszervezési szolgáltatásokkal segítse a hazai jogtudományi közösséget. Ebben a szolgáltató szellemben, egyúttal külföldi mintákat is követve a Jogtudományi Hírlevél elnevezésű kétheti elektronikus periodikát a tárgyévben folyamatosan publikálta (2018-ban összesen 21 hírlevél), amely a lehető legszélesebb hazai jogtudományi közösséget megcélozva tartalmazza az aktuális hazai és nemzetközi konferencia-felhívásokat, doktori védéseket, habilitációkat, könyvbemutatókat, személyi híreket, ösztöndíj-lehetőségeket. A Hírlevélnek hozzávetőlegesen 4000 feliratkozója van.

Az intézet a 2018-as évben ismét meghirdette a Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjára való felhívást, amelynek átadására és a díjazott előadására 2019 márciusában fog sor kerülni; a díjra jogtudományi témájú, magyar, angol, német vagy francia nyelven írt PhD értekezéssel lehet pályázani.

Szintén megjelent a Jogtudományi alapkutatások monográfiasorozathoz kapcsolódóan a kéziratok leadására vonatkozó felhívás, amelyre számos kötet kézirata érkezett be. A sorozat célja, hogy évente átlagosan egy kiemelkedő minőségű magyar nyelvű jogtudományi alapkutatási monográfiának megjelenési lehetőséget biztosítson, egyúttal általános és ingyenes (open access) elérhetőséget. A mű elektronikus formátumban történő elkészítését a Jogtudományi Intézet vállalja. Az elkészült e-könyv az intézet honlapján kerül elhelyezésre, továbbá az intézet a könyv nyomtatott formátumú megjelenését is finanszírozza korlátozott példányszámban. 2018-ban sor került a pályázatok elbírálására, a nyertes mű kiválasztására és a kötet kiadása technikai feltételeinek lebonyolítására, a könyvbemutató 2019 első negyedévében várható.

Az intézet – többéves hagyományokat folytatva – 2018-ban, a kutatóközpont többi intézetével bekapcsolódott a Kutatók éjszakája c. programsorozatba. A tárgyévi program keretében 4 intézeti kutató tartott előadást. A résztvevők száma és visszajelzéseik alapján a későbbiekben is igény mutatkozik hasonló jellegű rendezvények szervezésére.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi K+F kapcsolatai 2018-ban

A hazai és nemzetközi K+F tevékenység részeként értelmezhető, hogy a munkatársak többsége jelentős oktatási tevékenységet végez a következő intézmények alapszakán, mesterszakán vagy doktori képzésében: Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Közép-európai Egyetem, Miskolci Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Bibó István Szakkollégium.

Továbbá az elmúlt évben az alábbi külföldi felsőoktatási intézmények munkájában is közreműködtek kollégáink: Comenius Egyetem (Pozsony), NATO Defense College (Róma). University of Vilnius, a Heidelbergi Egyetem, Northwestern Politechnical University, Max Planck Institute for Social Anthropology, a Manchaster University jogi kara, University of Colorado, a brno-i Masaryk Egyetem, a dél-koreai Kyungpook National University, valamint a European Inter-University Centre for Human Rights and Democratisation kurzusain.

A Jogtudományi Intézet kutatói a 2018-as évben mintegy 99 elméleti és 16 gyakorlati kurzust tartottak alap, mester és doktori szakokon tanuló hallgatóknak, 30 BA és 34 MA diplomamunkát, 8 TDK dolgozatot, valamint 28 PhD disszertációt konzultáltak.

IV. A 2018-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

A 2018-as évben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán az intézet kutatóinak részvételével készült két kutatási terv szerepelt sikerrel:

“A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között” (FK 129018) elnevezésű projekt azt vizsgálja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos és technikai fejlődés során felmerült új kihívásokra hogyan volt képes reagálni a magyar jogrendszer a 2010-2018 közötti időszakban. A vizsgálat a jogalkotáson keresztül a jogalkalmazásig és jogkövetésig a fő jogterületekről reprezentatív módon, teljes körű mapping típusú adatbázis-építés és arra épülő kvalitatív elemzés alapján kiválasztott esettanulmányok készítésével elemzi azt, hogy a jogrendszer mikor, hogyan és milyen eredményességgel reagál a kihívásokra a szabályozó, társadalomirányító szerepének megőrzése érdekében (reagálóképesség).

A kutatás célkitűzése, hogy a reprezentativitásra törekvő alapkutatás során, tudományos igénnyel foglalkozzon a hazai társadalomtudományi kutatások által az elmúlt években azonosított társadalmi szintű kihívások magyar jogrendszer egészére tett strukturális hatásaival, arra összpontosítva, hogy hogyan írható le a magyar jogrendszer általános adaptációs és asszimilációs tanulási képessége.

„Populizmus a közpolitika és jogalkotásban” (K 129245): három kutatóintézet (MTA TK JTI, PTI és SZI) kutatói a populizmus fő jellemzőit elemzik a közpolitikai és jogalkotási folyamatokban. Áttekintik a populista politikai szereplők fő mozgatóerőit és döntéshozatali mintáit, segítve az állampolgárokat, a civil társadalmat és a médiát is a populizmus vezérelte közpolitikai folyamatok jobb megértésében. A kutatás a magyarországi politikai fejlődés kontextusában elemzi továbbá a populizmus, az alkotmányosság és a jogállamiság közötti kapcsolatot. Magyarországon a közelmúltban alkotmányos reform és kiterjedt jogszabályalkotás zajlott. A populista megközelítésmód hatására egy tisztán többségi elven nyugvó alkotmányos modell formálódik, éles kontrasztban a liberális-demokratikus alkotmányoság hagyományaival. A kutatás feltárja a liberális demokratikus berendezkedés intézményeinek azokat a strukturális gyengeségeit, amelyek végső soron a liberális demokrácia bukásához vezettek a populista törekvésekkel szemben. A kutatás további célkitűzése, hogy az alkotmányosság és a jogállamiság bevett értelmezését figyelembe véve kínáljon újszerű és átfogó kereteket a populista jogalkotás jelenségeinek megértéséhez.

V. A 2018-ban megjelent jelentősebb tudományos publikációk