jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Határozott nemzetközi emberi jogi bírósági álláspont a klímavészhelyzet és az emberi jogok kapcsán

2025. július 08. 9:50
Lux Ágnes
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Határozott nemzetközi emberi jogi bírósági álláspont a klímavészhelyzet és az emberi jogok kapcsán

Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság (Inter-American Court of Human Rights, IACHR) 2025. július 3-án adta ki az emberi jogokkal és a környezeti joggal foglalkozók által is oly régóta várt 32/2025. számú ún. tanácsadó véleményét (advisory opinion) az éghajlati vészhelyzetről és az emberi jogokról, amelyet 2025. május 29-én fogadott be, válaszul Chile és Kolumbia 2023. januárjában benyújtott kérelmére.

Pandémiás vészhelyzetek kezelése 2025 után: új szabályozási keret a WHO-tól

2025. július 07. 7:32
Szendi Alina
joghallgató, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
Pandémiás vészhelyzetek kezelése 2025 után: új szabályozási keret a WHO-tól

A 2019 végén kitört COVID-19 pandémia a nemzeti-nemzetközi felkészültség és együttműködés számos területét próbára tette, a WHO pedig egész korán szorgalmazni kezdte egy új, világjárványokkal foglalkozó nemzetközi szerződés kidolgozását. Az így elfogadott dokumentum elsőként próbál keretet adni a pandémiák során követendő lépéseknek, legyen szó akár az egészségügyi termékek megosztásáról, vagy a nemzetközi együttműködés menetéről, mindeközben szem előtt tartva a már létező előírások megerősítését.

Az uniós alapértékek kikényszeríthetőségéről a „gyermekvédelmi” törvény apropóján: a főtanácsnok indítványa a C-769/22. sz. ügyben

2025. július 02. 9:45
Fazekas Flóra
adjunktus, DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Az uniós alapértékek kikényszeríthetőségéről a „gyermekvédelmi” törvény apropóján: a főtanácsnok indítványa a C-769/22. sz. ügyben

A súlyos alkotmányos aggályokat felvető magyar „gyermekvédelmi” törvény ügyében folyó kötelezettségszegési eljárás fejleményeit nagy figyelem övezi egész Európában, többek között azért, mert a Bizottság keresetében először jelölte meg – más uniós rendelkezések mellett – önálló jogalapként az uniós alapértékeket felsoroló EUSZ 2. cikk sérelmét. Úgy tűnik, a törvény olyan nyilvánvaló és mély ellentétben áll a közös európai alkotmányos hagyományokkal, hogy ez rákényszeríti az uniós intézményeket a határozottabb fellépésre a közös értékek védelme érdekében. Az eljárásban a főtanácsnok 2025. június 5-én ismertette indítványát, amely számos újdonságot tartalmaz az EUSZ 2. cikkének kikényszeríthetőségével kapcsolatban. Az írás ezeket foglalja össze röviden.

Etnokorrupció és választási visszaélések: Kisiklatható-e a 2026-os parlamenti választás?

2025. június 30. 7:41
Pap András László
Dobos Balázs
kutatóprofesszor, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet/ egyetemi tanár, ELTE Gazdaságtudományi Kar; tudományos főmunkatárs, HUN-REN TK Kisebbségkutató Intézet
Etnokorrupció és választási visszaélések: Kisiklatható-e a 2026-os parlamenti választás? Etnokorrupció és választási visszaélések: Kisiklatható-e a 2026-os parlamenti választás?

Az írás azt vizsgálja, hogy a nemzetiségi választási szabályok mennyiben, milyen erőforrás-igénnyel tesznek lehetővé egy olyan, visszaélésszerű választási stratégiát, amelynek során valamelyik párt „álkisebbségi” jelöltek állításával kedvezményes mandátumszerzéssel juttatja be képviselőit az Országgyűlésbe. Más szóval, hogyan lehet, és megéri-e adott esetben tizenhárom preferenciális mandátumra „hajtani” a 199 fős parlamentben.

Artificial intelligence and Parliaments: best European practices

2025. június 27. 9:05
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos főmunkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Artificial intelligence and Parliaments: best European practices

Parallel to the rapid growth of the social role of technologies based on machine learning, an increasingly extensive discourse has unfolded about the possibilities of using these tools in the public sector. Two main directions of thinking in this area crystallized: on the one hand, the examination of possible areas of application in court work, and on the other hand, in public administration. The analysis of parliamentary perspectives on artificial intelligence (AI) can be linked to the latter circle and can be evaluated as a branch of it.

Az EP-mandátum visszavonásáról az EUB-nak kell döntenie

2025. május 06. 14:52
G. Szabó Dániel
Bakó Beáta
jogi előadó, Democracy Reporting International; posztdoktori kutató, Károly Egyetem Jogi Kar (Prága)
Az EP-mandátum visszavonásáról az EUB-nak kell döntenie Az EP-mandátum visszavonásáról az EUB-nak kell döntenie

Törvénymódosítás alapján várhatóan lehetőség nyílik magyar Európai Parlamenti képviselők mandátumának visszavonására, ha a vagyonnyilatkozatban téves adatot szerepeltetnek. Itt amellett érvelünk, hogy az EP-képviselői jogállás – mint az EU demokratikus legitimációjának kiemelt forrása – uniós jogi kérdés, és így az Európai Unió Bíróságának erős kontrollt kell gyakorolnia a mandátum megszűnése esetén.

Megjelent az Európai Űrügynökség által készített 2025. évi világűr környezetére vonatkozó jelentés

2025. április 23. 8:43
Erős Orsolya Júlia
PhD hallgató, SZE DF ÁJK, Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék
Megjelent az Európai Űrügynökség által készített 2025. évi világűr környezetére vonatkozó jelentés

Az Európai Űrügynökség (ESA - European Space AgencySpace Debris Office 2017 óta évente kiadja a világűr aktuális állapotának megismerését szolgáló jelentését. Az éves összefoglalók részletes és széleskörű képet tárnak a világűr környezetéről az olvasó elé a jelen állapotról és a korábbi években megállapítottakról egyaránt. Az idei év adataiból levonható következtetések továbbra sem biztatóak: összességében a Föld körüli pályák állapota romlik.

Elszálló perköltségek, elszálló környezeti károk?

2025. március 20. 13:32
Szabó Attila
jogász, TASZ
Elszálló perköltségek, elszálló környezeti károk?

Az előttünk álló környezeti változások miatt egyre fontosabbá válik, hogy bárki könnyen tudjon környezeti, természetvédelmi ügyben jogot érvényesíteni akkor is, ha nem vagy nem kizárólag a saját jogai, hanem a közérdek mellett áll ki az eljárásban. Az Alkotmánybíróság által kidolgozott visszalépés tilalma [28/1994. (V. 20.) AB határozat és ezt követően számtalanszor] szerint ugyanis  “az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje vagy a romlás kockázatát megengedje.” Álláspontunk szerint ebbe bele kell érteni azt is, hogy nem lehet nehezebbé tenni a környezeti ügyekhez kapcsolódó, közérdeket is érintő pereskedést. Pedig ennek veszélye most felmerült.

Report on the Conference: The Intersection of Environmental and Constitutional Law in the Application of Artificial Intelligence - Sustainability Issues in the Age of Algorithmic Constitutionalism

2025. március 17. 8:47
Berkes Rudolf
Projektkutató, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Report on the Conference: The Intersection of Environmental and Constitutional Law in the Application of Artificial Intelligence - Sustainability Issues in the Age of Algorithmic Constitutionalism

On March 5, 2025, the GENEZIS Excellence Student Workshop of Pázmány Péter Catholic University, in collaboration with the Department of Environmental Law at PPKE JÁK and the Institute of Legal Studies at HUN-REN Centre for Social Sciences, organized a panel discussion examining the environmental and constitutional law issues related to the application of artificial intelligence (AI). The speakers agreed that, similar to environmental protection, the regulation of AI applications also adopts a human-centered approach, thus there are fundamental directions and ethical principles that are considered universal worldwide.

Alkotmányosság, algoritmus és akkumulátorok: az igazságosság új dimenziói az energiaszektorban

2025. február 11. 18:02
Deáki Dorottya
projektkutató, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Alkotmányosság, algoritmus és akkumulátorok: az igazságosság új dimenziói az energiaszektorban

A jog, a politika, a gazdaság és a technológia metszetében létezik egy olyan terület, amely kivétel nélkül érinti a bolygónkon élő összes embert. Teszi mindezt az üzletileg felmérhető egyik legkompetitívebb környezetben, dinamikusan fejlődő módon, ahol az innováció szédületes tempóban utat törve akár egyik napról a másikra írja át az eddig ismert tudományos alaptételeket. Határokon átívelő jellege természeténél fogva adott és kiapadhatatlan forrása az újszerű dilemmáknak, ami rendszeresen teszi mérlegre az alapvető jogintézményeinket.

Az orosz nukleáris fenyegetés és a jogi normáknak való meg(nem)felelés – nemzetközi jogi elemzés

2025. január 30. 9:55
Csapó Zsuzsanna
egyetemi docens, NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék
Az orosz nukleáris fenyegetés és a jogi normáknak való meg(nem)felelés – nemzetközi jogi elemzés

„A nukleáris elrettentéshez nyúlhat Vlagyimir Putyin”; „Putyin megváltoztatja a nukleáris doktrínát”; „Figyelmeztette a Nyugatot Putyin: az atom is szóba került”; „Oroszország nukleáris választ adhat” – napjainkban folyamatosan sorjáznak e nyugtalanító híradások. De vajon jogosult Oroszország lecsapni az atomkártyát? Nemzeti jogszabályban, elnöki rendeletben deklarálhatják az oroszok jogukat nukleáris fegyver bevetésére? Nemzetközi jogi norma sérelmét jelentené az atomfenyegetés beváltása?

Malfunctions in the area of freedom of information in Hungary during pandemics

2024. december 27. 8:52
Bán-Forgács Nóra
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
Malfunctions in the area of freedom of information in Hungary during pandemics

Emergency powers are introduced into legal systems under extraodinary circumstances, such as war, climate catastrophe, global pandemic, such as COVID-19, to control the legal system under extraordinary pressure. Emergency (or extraordinary) power of the state is used for a period of time to prevent damage in the society. Different constitutions regulate emergency powers differently. Usually a feature of extraordinary legal system is the constitutional limitation on fundamental rights, including freedom of information. I argue that in Hungary the limitation on freedom of information served as a pretext to halt the free access of information.

A jogegységesítési (unifikációs) folyamatok Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában a két világháború között

2024. december 23. 8:31
Halász Iván
kutatóprofesszor, HUN-REN TK JTI; egyetemi tanár, NKE ÁNTK
A jogegységesítési (unifikációs) folyamatok Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában a két világháború között

A jogegységesítési (unifikációs) folyamatok Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában a két világháború között elnevezésű workshopra 2024. június 6-án került sor a HUN-REN TK Jogtudományi Intézet szervezésében. A rendezvény Magyarország történeti alkotmánya egykor és ma c. NKFIH-OTKA 143008 sz. projekt keretében készült. A tanácskozás a projekt azon kutatási pilléréhez kötődött, amely az egykori magyar jog utódállamokbeli továbbélésével foglalkozik. A tanácskozás résztvevői a különböző magyarországi és határon túli kutatóműhelyekhez kötődnek. Csehszlovákiával Halász Iván (NKE ÁNTK – HUN-REN TK professzora), Jugoszláviával Dudás Attila (Újvidéki Egyetem professzora) és Várady Tibor (CEU és Emory University professzor emeritusa) Romániával pedig Veress Emőd (Miskolci Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora) foglalkozott.

The Ukrainian crises and the Hungarian Ombudsman

2024. december 20. 15:00
Bán-Forgács Nóra
tudományos munkatárs, HUN-REN TK Jogtudományi Intézet
The Ukrainian crises and the Hungarian Ombudsman

The role of Ombudsman in a changing world with crisis is one of the most contested topics in contemporary constitutional discourse. The increasing literature is concerned with a “permanent stage” of crisis and its consequences. Some countries, choose to introduce a permanent extraordinary legal order to handle the crisis, others are curtailing their democratic institutions.

A munkából származó jövedelem összehasonlító és nemzetközi adójogi elemzése a cseh, a német, az olasz és a magyar szabályozás tükrében. Beszámoló a 14. nemzetközi adójogi csereszemináriumról

2024. november 29. 7:32
Atanasziadisz Dominik
Csipke Tibor
Duka Beatrix
Karsai Dóra
Körtvélyesi Ida
Molnár Balázs
Oláh-Grosz Ráchel
joghallgató, ELTE ÁJK
A munkából származó jövedelem összehasonlító és nemzetközi adójogi elemzése a cseh, a német, az olasz és a magyar szabályozás tükrében. Beszámoló a 14. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A munkából származó jövedelem összehasonlító és nemzetközi adójogi elemzése a cseh, a német, az olasz és a magyar szabályozás tükrében. Beszámoló a 14. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A munkából származó jövedelem összehasonlító és nemzetközi adójogi elemzése a cseh, a német, az olasz és a magyar szabályozás tükrében. Beszámoló a 14. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A munkából származó jövedelem összehasonlító és nemzetközi adójogi elemzése a cseh, a német, az olasz és a magyar szabályozás tükrében. Beszámoló a 14. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A munkából származó jövedelem összehasonlító és nemzetközi adójogi elemzése a cseh, a német, az olasz és a magyar szabályozás tükrében. Beszámoló a 14. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A munkából származó jövedelem összehasonlító és nemzetközi adójogi elemzése a cseh, a német, az olasz és a magyar szabályozás tükrében. Beszámoló a 14. nemzetközi adójogi csereszemináriumról A munkából származó jövedelem összehasonlító és nemzetközi adójogi elemzése a cseh, a német, az olasz és a magyar szabályozás tükrében. Beszámoló a 14. nemzetközi adójogi csereszemináriumról

2024. április 29-én és 30-án tizennegyedik alkalommal került megrendezésre a figyelemre méltó hagyományokra visszatekintő nemzetközi adójogi csereszeminárium, amelynek ezúttal a Heidelbergi Egyetem Jogi Karának Pénzügyi Jogi Intézete adott otthont Prof. Ekkehart Reimer vezetésével. 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum