A Jogtudományi Intézet blogoldala
A(z) "Oroszország" címkével jelölt bejegyzések:
2017. április 24. 17:50
Április elején került a parlament elé a törvényjavaslat, amely elnevezése szerint a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságát tűzi célul. A tervezet azonban számos alkotmányossági aggályt is felvet: egyrészt, nem tisztázott, hogy mi teszi szükségessé az egyesülési jog korlátozását. Mivel a bevezetni kívánt megszorító rendelkezések nem alkalmazandók a civil szerveződések számos formájára, a szabályozás felveti az egyenlő bánásmód sérelmének lehetőségét is. Másrészt, érdemes azt is áttekinteni, hogy milyen nemzetközi példák előzik meg a hazai szabályalkotást, hiszen abból a jogalkotó által elérni kívánt célra vonatkozó következtetést vonhatunk le.
2015. március 15. 12:35


.jpg)


Február 20-án az Egyesült Királyság parlamentjének felsőháza (Lordok Háza), pontosabban annak a külkapcsolatokkal foglalkozó európai uniós albizottsága kiadott egy jelentést, amely az ukrán válság, valamint az EU-orosz kapcsolatok alakulásának részletes értékelését tartalmazza. „Az Európai Unió és Oroszország: az ukrán válság előtt és után” (The EU and Russia: before and beyond the crisis in Ukraine) című jelentés sem az EU-val, sem Oroszországgal nem bánik kesztyűs kézzel, kritikai észrevételei azonban minden esetben konstruktívak és hasznos javaslatokat fogalmaznak meg a jövőre nézve.
2014. október 29. 16:52


.jpg)
.jpg)

Az ukrán válság 2014 márciusában fordulóponthoz érkezett, amikor egy illegitimnek tartott népszavazást követően az Orosz Föderáció annektálta a Krím-félszigetet, az Európai Unió pedig ennek hatására „gazdasági szankcióként” aposztrofált intézkedések sorát vezette be. Kétrészes elemzésünk első felében az uniós korlátozó eszközök és az orosz ellenintézkedések jogi hátterét elemezzük, majd a következő bejegyzésben a szankciók nemzeti szinten jelentkező hatásait, valamint az uniós és a nemzeti érdek között meghúzódó konfliktus politikai összefüggéseit vizsgáljuk.