Szabó Hedvig: A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás, jogalkotás a rendvédelem tükrében
2023/16
A Mesterséges Intelligencia (MI) megváltoztatta a bűnözés perspektíváit azáltal, hogy a rosszindulatú szereplők kezébe az MI újabb lehetőséget adott.
Az információs társadalomban egy állam biztonságát meghatározza az, hogy a bűnüldözésének milyen technológiai lehetőségei vannak a bűnözőkkel szemben és ezeket milyen jogi keretek között tudja alkalmazni. A feltörekvő technológiák mindig szabályozási kihívását jelentettek. Collingridge-dilemma kérdései az MI esetén is vizsgálandóak azaz, hogy mi legyen szabályozva, mikor történjen meg a szabályozás és ennek milyen hatásai lehetnek. A szabályozás módszerei és eszközei eltérőek, de abban konszenzus látszik, hogy az MI által teremtett élethelyzetek kezelésére a kötelező vagy nem kötelező erővel bíró jogi eszközök alkalmazása egyaránt szükséges.
Az USA kockázat alapú megközelítés talaján állva szabványok alkalmazását ajánlja, nem kötelező erejű jogi eszközként, az MI kockázatok csökkentése érdekében. Az Unió kötelező erejű jogi szabályozással készül az MI általános jogi kereteinek meghatározására. A rendvédelem MI alkalmazásaira az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió is az általános szabályok mellett speciális rendelkezéseket is alkot. Az Uniónak a folyamatban lévő szabályozása még nem lezárt, de a rendvédelmi alkalmazások szabályozása kiemelt helyen szerepel, egyet nem értést okozva az Uniós szervek között. A már meglévő uniós speciális szabályok (profilalkotás, biometrikus azonosítás) egyértelmű kereteket jelentenek a bűnüldözésnek.
A modern államban a rendvédelem alapvető céljai nem változtak, de feladata kiegészült azzal is, hogy minél hatékonyabban használja az új technológiákat, a polgárok védelmében oly módon, hogy az alapvető jogok védelme ne sérüljön, de a technológia előnyei meg tudjanak jelenni a bűnüldözés területén is.