H. Szilágyi István: Jogtudat-kutatások a magyar kriminológiában
2025/5
A tanulmány célja egy, a hazai jogtudat-kutatások elméleti és módszertani kérdéseit vizsgáló kutatási programhoz illeszkedve, az 1960-as évek közepétől a 2020-ig terjedő korszak ez irányú kriminológiai kutatásainak számba vétele. A bemutatott anyag időbeli tagolására egyrészt a rendszerváltás határvonása kínálkozott. A demokratikus fordulat előtti korszak áttekintésének lezárásaként szó kerül a deviáns viselkedések okait illető jogszociológiai és kriminológiai megközelítés különbségéről. Tekintettel arra, hogy a következő két évtizedben a jogtudat témájához kapcsolható kriminológiai vizsgálatok intenzitása felülmúlta a jogszociológia terén folytatott kutatásokét, ezért évtizedes bontásban kerül tárgyalásra a kutatási anyag, jelezve a jellegzetes témák és szemléletek változásait. A ’90-es évek vizsgálatainak fókuszába a deviancia, a bűnözés, a cigány bűnözés és a bűnözéstől való félelem témái kerültek. Az ezredfordulót követő évtizedre a „viktimológiai fordulat” szemléletváltása nyomta rá a bélyegét a kriminológiai kutatásokra, amelyek jelentősen hozzájárultak a jogtudat-kutatások elméleti és módszertani gazdagításához. Az elmúlt évtizedben meggyérültek a témánk szempontjából releváns kriminológiai kutatások, azonban a jogi szocializáció, a jogi kommunikáció és a jogismeret vizsgálatának kérdéseiben fontos kutatások zajlottak. A tanulmány zárásaként három szempont szerint kerülnek mérlegre a bemutatott kutatások. Vajon azok mennyiben járultak hozzá a jogtudat vizsgálatának elméleti megalapozásához? Hogyan alakult a vizsgálatok kutatási módszertana a vizsgált periódusban? S végül, hogy a kriminológiai kutatások eredményei mennyire járultak hozzá tartalmi szempontból a magyar lakosság joghoz való viszonyának megértéséhez?