A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai
A teljes kötet (PDF)
Szerkesztők előszava:
„Az elmúlt évtized számos nagy horderejű változást hozott a hazai büntetőjog rendszerében is. Új anyagi és eljárásjogi kódex lépett hatályba, illetve törvényi formát nyert a büntetés-végrehajtási jog normaanyagának nagy része. 2018 októberében a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete – együttműködésben az Országos Kriminológiai Intézettel – konferenciát szervezett a büntető igazságszolgáltatás átalakításáról. Ezen előadóként jelen volt a magyar büntetőjog színe-virága: a büntető igazságszolgáltatás legfontosabb hivatásrendjeinek vezetői (Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese, illetve Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke), számos egyetem oktatója és doktorandusza, valamint az Intézet kutatói. A tanulmánykötet e konferencián elhangzott előadások (egy részének) aktualizált és továbbfejlesztett írásos változatát tartalmazza, amelyeket az Intézetnek (működési környezetének gyökeres megújulását követő „békeidőben”) módjában állt tanulmánykötet formájában is megjelentetni. A tanulmányok úgy elemzik a büntető anyagi és eljárásjog kurrens elméleti, illetve gyakorlatban is felmerülő kérdéseit, hogy közben összességében is átfogó képet (ma is aktuális „visszatekintést”) kívánnak nyújtani büntetőjogunk átalakulásáról. A szerzők azt is vizsgálták, hogy a hazai büntető igazságszolgáltatás rendszere milyen válaszokat ad(hat) a megváltozott társadalmi, gazdasági és technológiai környezetben megjelenő jogi problémákra. Minderre figyelemmel a kötet megjelenése részét képezi az Intézet „A magyar jogrendszer reagálóképessége 2010 és 2018 között” elnevezésű NKFIH által támogatott pályázatának. Köszönet illeti a szerzőket, hogy tanulmányaikkal hozzájárultak a kötethez, illetve Tóth Mihály professzort, aki nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a konferencia szervezésében. A szerkesztők bíznak abban, hogy a kötet anyaga segíti a jogalkalmazókat gyakorlati munkájukban, illetve hasznos forrásként szolgál a joghallgatóknak, jogász doktoranduszoknak, egyetemi oktatóknak és a tudomány más képviselőinek kutatásaik során."
TARTALOMJEGYZÉK (az egyes tanulmányok innen önállóan is letölthetők)
- SZERKESZTŐI ELŐSZÓ
- KÓNYA ISTVÁN: A Kúria szerepe és feladatai a hazai büntetőjog rendszerének megújulásában
- BELOVICS ERVIN: Az ügyészség szerepe és feladatai az új büntetőeljárási törvény kapcsán
- BÁNÁTI JÁNOS: Védői szemmel a büntetőeljárási törvényről
- BARABÁS A. TÜNDE: A mediáció alkalmazásának szélesedése a jog és a gyakorlat alapján – a resztoratív elvek érvényesülése az igazságszolgáltatásban
- KISS ANNA: A különleges bánásmódot igénylő személyek jogai a büntetőeljárásban
- FARKAS KRISZTINA: A sértett helyzete az eljárás hatékonysága tükrében
- INZELT ÉVA: A szervezeti bűnözés története, elméleti és gyakorlati kérdései
- VENCZEL TÍMEA: A jogtudat empirikus kutatásának nehézségei egy új kódex hajnalán
- MADAI SÁNDOR: A társadalmi tulajdon fokozottabb büntetőjogi védelme egykor és most
- JACSÓ JUDIT: Az adócsalás elleni fellépés büntetőjogi eszközei
- AMBRUS ISTVÁN: A közlekedési büntetőjog új kihívása a 21. században: az önvezető járművek
- GÁL ANDOR: A GDPR hatása a büntető anyagi jogra: a személyes adattal visszaélés tényállásának jövőjéről
- HOLLÁN MIKLÓS: A kerettényállás fogalmáról
- MEZEI KITTI: A gazdasági büntetőjog aktuális kérdései az új büntető kódexek fényében – különös tekintettel a technológiai fejlődésre