Részlet a szerkesztők előszavából:
„Ennek a kötetnek az a célja, hogy tudományos igényességgel és interdiszciplináris módszerekkel áttekintse a magyar jogrendszer aktuális állapotát. A jogászi tárgyalásmód rendszerint megelégszik a szabályozás dogmatikai nyelvezetű bemutatásával, mi azonban úgy véljük, hogy ez elégtelen a jogrendszer állapotának érdemi megértéséhez, ezért a társadalmi környezetet (lehetőleg statisztikai adatokkal alátámasztva), a vélhető hatásokat, a szabályozások célját, valamint társadalmi elfogadottságát is vizsgáljuk. Arra biztattuk ezért szerzőinket, hogy a szokásos kontinentális jogászi megközelítésmódtól eltérően az adott kérdésre vonatkozóan a jövőre vonatkozó jóslásokat vagy legalábbis valószínűsítéseket is vegyenek be elemzésükbe, továbbá ahol szükségesnek tartják, ott javaslatokat is fogalmazzanak meg a változtatásra. A szerzőket bátorítottuk a hagyományos jogászi stílustól eltérően az áttekintő szöveges vagy numerikus táblázatok, adott esetben grafikonok alkalmazására is. Azt reméljük, hogy a mintegy harminc tanulmány által adott áttekintés egyaránt hasznos lehet az egyetemi oktatásban, a gyakorlati jogászok munkájában és a közélet iránt érdeklődők számára is. Hagyományteremtő szándékkal először 2016-ban tesszük közzé a kötetet, amelynek felújított kiadásait a jövőben reményeink szerint mindig rendszeres időközönként publikálnánk. […]”
A teljes kötet letölthető anyaga
A KÖTET TARTALOMJEGYZÉKE (az egyes tanulmányok innen külön-külön is letölthetők):
Jakab András–Gajduschek György: Előszó
I. A JOGRENDSZER KÖRNYEZETE
Tölgyessy Péter: Politika mindenekelőtt. Jog és hatalom Magyarországon
Gajduschek György: Közpolitikai célok megjelenése a jogban
Gyulai Attila–Ságvári Ádám: A politikai pártok jogrendszerre vonatkozó ígéretei a 2014-es választások során
Gajduschek György: Jogtudat és értékvilág – mint a magyar jogrendszer környezete
Szalai Ákos–Jakab András: Jog mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája
Herbert Küpper: A magyar jogi kultúra egyes jellegzetességei összehasonlító perspektívából
Varju Márton: A magyar jogrendszer és az Európai Unió joga: tíz év tapasztalatai
Uitz Renáta: Nemzetközi emberi jogok és a magyar jogrend
II. SZABÁLYOZÁSOK
Szente Zoltán: Az Alaptörvény (2012–2015)
Jakab András–Szilágyi Emese: Sarkalatos törvények a magyar jogrendben
Menyhárd Attila: Az új Polgári Törvénykönyv
Hollán Miklós: Az új Büntető Törvénykönyv
Kun Attila: Az új munka törvénykönyve
III. A JOGRENDSZERT MŰKÖDTETŐ SZERVEZETEK
Bencze Mátyás–Badó Attila: A magyar bírósági rendszer hatékonyságát és az ítélkezés színvonalát befolyásoló strukturális és személyi feltételek
Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmánybíróság 2010–2015
Hack Péter: Az ügyészség
Sulyok Tamás: Az ügyvédi hivatásrend
Kovács Éva–Hajnal György: A magyar központi államigazgatás változásai a rendszerváltástól 2015-ig
Horváth M. Tamás–Józsa Zoltán: Az államigazgatás helyi és területi szervei: koncentráció és koncentrátum
Pálné Kovács Ilona: Modellváltás a magyar önkormányzati rendszerben
Csink Lóránt: Az ombudsman
Smuk Péter: Az Országgyűlés
Németh Gabriella: Az igazságügyi szakértők és a bírósági végrehajtók
Czoboly Gergely: Közjegyzők
Christián László: Rendőrség és rendészet
Bodnár Eszter: Választási szervek
IV. KIHÍVÁSOK
Ligeti Miklós: Korrupció
Czoboly Gergely: A polgári perek elhúzódása
Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőperek elhúzódása
Gajduschek György: Előkészítetlenség és utólagos hatásvizsgálat hiánya
Hörcher Ferenc: Értékközösség(ek) és értékkonfliktus(ok) a magyar politikai közösségben
Boda Zsolt: Bizalom, legitimitás és jogkövetés
Nagy Csongor István: Esettanulmány a jogbiztonsággal kapcsolatos problémákról: a választottbíráskodásra vonatkozó szabályozás változásai
V. FÜGGELÉK
Jakab András–Lőrincz Viktor: A jogrendszerek mérése indexek segítségével
Körtvélyesi Zsolt: A magyar jogászképzés 2015-ben – a jogi karok helyzete
Fónai Mihály: A jogászok szociológiai jellemzői: létszám, foglalkozás, kor és nem szerint